Az utolsó nap

Az utolsó nap

Nem lát már mást, csak szürke falakat,
alkonyat fest kint lámpavasakat,
tudja vége,- nincs miért küzdeni,
nem érti, a sors miért bünteti.

Tág pupillák, megtiport becsület,
cellájában kicsinyke feszület,
itt lesz ma az utolsó vacsora,
mellé Óbor a legjobb cimbora.

Tudja nem bűn, hogy hazáját védte,
rá a teremtő áldását kérte,
látta a sok megcsonkolt halottat,
amint lángok házakba hatoltak.

Zárka mélyén a megbújó árnyak,
lebegő szellemalakká válnak,
vádak, melyek mártírt követeltek,
a fájdalmak belekövesedtek.

Sötétedik,- kulcs csörren a zárban,
pap érkezik a siralomházba,
megáldja, és imádkozik érte,
megrendülve küldi öröklétbe.

Elhagyatott sírkereszt az úton,
zokogva, jajong a dal a húron,
feledve a bút,- ujjong a lélek,
örvendezik hite győzelmében.

2017.

Kristófné Vidók Margit
Author: Kristófné Vidók Margit

Kristófné Vidók Margit az Irodalmi Rádió szerzője. Kristófné Vidók Margit vagyok, 1954. 10. 23-án egy alföldi kisvárosban, Kalocsán születtem. Pár évet tanyán laktunk, ami örökre meghatározta a viszonyomat a természethez és állatvilághoz. Életem legkülönlegesebb időszaka volt, ami emlékeimben mindig is a legszebb marad. Iskoláimat Uszódon, középiskolai tanulmányaimat Baján kezdtem, majd egy családi tragédia után Budapesten folytattam, ahol a munka mellett fejeztem be. Mindig is szerettem az irodalmat, sokszor szavaltam verseket. Először a nagy csalódások hatására írtam kezdetleges kis soraimat, amelyekből csak kevés maradt meg. 1975. óta a kereskedelemben dolgozom. Két gyermekem van. Egy újabb tragédia után fordultam újra a versek felé, és 2016. óta publikálok a Poet.hu oldalán, valamint megjelennek verseim a Holnap Magazin oldalán is. 2017-ben a Rímkovácsok antológiában, és ugyanebben az évben a Poet antológiában is megjelentek verseim. 2018-ban jelent meg első verseskötetem magánkiadásban: Álomszőttes címmel.

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Legördült a függöny

A ház összes lakója tudta, melyik lakásból szűrődik ki a zongoraszó. Azt is tudták, hogy minden reggel pontban kilenckor érdemes az első emeleti erkély alá

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Serfőző Attila

Hangtalan

És mégis úgy maradtál bennem, mint füst a szobában, ha fényre száll, illat a rúzsfoltos ruhán, halk nevetés, mit nem felejt a nyár. Lépted az

Teljes bejegyzés »

Ketten voltunk egész

De szeretném vissza Pörgetni az időt! Ledobni a ruhát, Lerúgni a cipőt.   Nyár volt, holdfény, bánat. Mert utolsó este. A tóparton ültünk. Ő mereven

Teljes bejegyzés »

Egy nyári éjszakán

Oly nagy a csend, szinte hangos. Fülelek langy nyári este. Csak zizegés és susogás. Betakar a sötét leple.   Ciripelés, tompa hangok, Talán-talán kotorászás. Távol

Teljes bejegyzés »

Apa, köszönöm

Gyere, Apa, Homokozz velem! A legnagyobb Vár miénk legyen!   Apa, kérlek, Rúgjad a labdát! Hívjuk ide A szomszéd bandát!   Üljél mellém! Nem megy

Teljes bejegyzés »