Tavaszi zsongás
Csivitel, cserreg, csicsereg,
döngicsél, zümmög a kikelet.
Elfeledték téli álmukat a fák,
csábítón integet millió virág.
Át tetsző kéken végtelen az ég,
Napsárga mosoly ontja a fényt.
Hajlékony fűszál a gyík talpa alatt
bőszen tudatja, hogy arra szaladt.
Tulipán kehelyből iszik egy bogár,
elfáradt az úton, felfrissülne már.
Türelmetlen vére izgalomra vágy,
hajtja valami, repül hát tovább.
Lilába öltözve nézi az orgona,
bódító illatát a levegőbe ontja.
Átszellemült méhek sietve jönnek,
majd virágportól dúsan tovarepülnek.
Meghívót küldött a tavasz megint,
megjött a gólyahír, árvácska, jácint.
Jönnek a többiek, karnevált ígér a föld!
Feszül a rügy, uralkodni vágyik a zöld.
A többi szín nem hagyja, nincs vége még!
Itt van a sárga, piros, rózsa és a kék!
Millió árnyalat, bódító illat, és a forma!
Ünnepel az élet, ezer színbe oltva.
Sűrű ág között apró fészket látok,
pattan a tojáshéj, kicsi csőr tátog.
Anyja már ott van, fiát óvón öleli,
jön már a párja, csőre kukaccal teli.
Zsong a természet, izgalma rám ragad,
Szerelmes vagyok én is, ne kéresd hát magad!
Author: Apor Kata
Apor Kata az Irodalmi Rádió szerzője. Kaliczka Katalinnak hívnak. 1964-ben születtem. Romhány, a szülőfalum egy kis nógrádi település. Már hat évesen baba helyett a Hetvenhét magyar népmese című Benedek Elek könyvvel járkáltam, amíg ki nem olvastam. Aztán, ahogy kell sorban jöttek a pöttyös könyvek, indiánosak, krimik, majd a szépirodalmi művek. A falusi könyvtárban csaknem minden könyvben ott díszelgett a nevem. Az ünnepélyeken én voltam a versmondólány. Majd nyolcadikban az irodalom tanárnőm négyest adott magyarból év végén. Azzal indokolta, hogy a nagyvárosban, ahová továbbtanulni készültem (Budapesten), leendő tanáraim biztosan nagy követelményeket támasztanak, nehogy szégyent hozzak rá! Ezzel nem értettem egyet, de az biztos, hogy jó pedagógus volt, mert soha ötöstől rosszabb jegyet nem kaptam a középiskolában. A JIBRAKI Színtársulat örökös tagjaként végeztem. Bár magyar-történelem szakos tanár szerettem volna lenni, nem vettek fel a főiskolára. Dolgoztam, férjhez mentem, gyerekeket szültem. Két lányt. A nagy harminchárom éves, fotómodell, a kicsi harminc éves, festőművész tanár. Én a papír-írószer üzletben találtam meg a hivatásom. Ott foglalkozhatom gyermekkel, felnőttel egyaránt. Természetesen az irodalom, a kreativitás jegyében. Vezettem színjátszó szakkört, országos harmadik helyig jutottunk. Most Budapesten vezetem az üzletem, az ajtaján cserélgetem a gyerekverseket a gyerekeknek, a novellákat a felnőtteknek, legalább hetente. Nagy örömömre olvasgatják, és szeretik....