Anyám illata!

Anyám illata!

Nem használt drága parfümöt, mégis neki volt a legfinomabb illata! Ha átölelt, s mellkasába fúrtam síró arcomat, illata megnyugtatott, ő volt a biztonság maga.

Homloka izzadt, a munkája fárasztó és nehéz volt. Ó, ha itt lennél, csókommal lemosnám arcodról a verejtékedet! Szagolnám bőröd illatát, s megnyugtatnád háborgó, fájó lelkemet!

Amikor beléptem a kis házába, az ismerős anyaillat terjengett a levegőben. Tudtam, biztonságban vagyok, és szívem menedékre lelt otthonában! Mélyen magamba szívtam a levegőt, vele együtt az illatát, és az a tüdőmet járta át! Sohasem felejtem el anyám illatát!

 

 

 

Martha Rozalie
Author: Martha Rozalie

Szeretem a keresztnevemet mert édesanyámtól ez a második ajándék, amit kaptam születésemkor, Márta. Őt Rozáliának, legidősebb nővéremet Rózsának hívták az ő tiszteletükre Martha Rozalie. Gyerekkorom óta szeretem az irodalmat, a verseket, könyveket, Hoffman Ádámné tanárnőmnek köszönöm, hogy megerősített ebben. Nem válogatok, de vannak örök kedvenceim: Tóth Árpád, Ady Endre, Edgar Allan Poe, Alexandre Dumas, Daniel Keyes, Mélissa Da Costa, csak néhány. Minél több magyarkortárs: Bonnie Marcelé, Tóth Krisztina, Fábián Janka, Zsiga Henrik, és még sokan. Ha olvasok, megszűnik körülöttem a világ, átadom magam teljesen a leírt szavaknak, azonosulni tudok a szereplőkkel érzéseikkel, ha szenvednek szenvedek velük, mélyen át érzem fájdalmaikat, örömeiket. A helyszíneket magam előtt látom a legapróbb részletekig, atlasszal követem merre járnak. Érzem az illatokat, számban az ízeket. 2025 október óta írom le a gondolataimat. Az írással az érzelmi konfliktusaimat enyhítem. Melegség jó érzés, ha írok, akár éjszakákon keresztül, ha rám jön. Szeretnék fejleszteni az írásom minőségén, színessebbé, érthetőbbé, élvezetesebbé tenni. Az élet ajándékának tekintem, hogyha másokkal megoszthatom, fájdalmaikban osztozhatom, örömet szerezhetek írásommal.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Versek
Veress Zita

Gondolatok éjjel

Éjszaka van, a plafont nézem. Vajon mennyi fájdalmat bír el egy test? Míg lesz a szál egyenesből összetekert görcs, mely kiutat már nem keres?  

Teljes bejegyzés »

Anyák napja húsz év múlva

Megint korán keltem. Elhúztam kezem a digitális képkeret előtt, ezzel mára kiiktattam az ébresztő funkciót. Az aktuális képről a hatalmas családom mosolygott vissza rám. Négy

Teljes bejegyzés »

MAIT díjátadó 2026.07.29.

Tegnap (07.29. csütörtök) a MAIT („Magyar Alkotók Internetes Társulása”) rendezvényén voltunk, Kisgyőrben. Volt egy pályázat („A művészet erejével”) amelyen a „Bárányfelhők” című versemmel díjat nyertem.

Teljes bejegyzés »

Bárányfelhők

Hogy gomolyognak az égen a felhők! szürke-fehér vonulásuk olyan most, mint ez az élet a földi valóban: száll monoton, csupa furcsa manót látsz, ám negyedóra

Teljes bejegyzés »

Másképp szép Másképp szép Ricsi egy kaméleon, fel-le mászik a falon. Otthona egy állatkereskedés, barátja sajnos édeskevés. Ricsivel van egy kis bibi, úgy mondják, hibás. Ő úgy gondolja, nincs azzal semmi baj, ha valaki más. Ricsi színe állandó, sosem változó, míg másoké száz színben pompázó. Épp ezért nem kell senkinek, attól tart, őt senki sem veszi meg. Az üzletben minden kedvenc gazdára akad. Egyedül szegény Ricsi az, aki magára marad. Robi egy fiatal informatikus, szereti, ha egy dolog praktikus. Mostanában kissé lehangolt, magányos. Kérdi magától: mi tévő legyen már most? Javasolták neki a munkában, sokan, válasszon egy háziállatot; okosan. Egyik nap hazafelé menet, a lába másfelé vitte. Azon kapta magát, kezében a bolt kilincse. Kitárul előtte az állatkereskedés, mindenütt állatok, nem kevés. Robi körbe néz, kicsit izgul, menne már. Nem nyeri el tetszését sem egér, sem madár. A kígyóktól, pókoktól fél, szinte retteg; a hörcsög sem jó, sosem marad veszteg. Már épp sarkon fordul, menni készül, mikor meglátja, egy ketrec sarkában valami kékül. Nem is kék az, hanem egy zöld kupac . Robi elsőre azt gondolja, egy megtermett kukac. – Nem kukac ez – nevet az eladó. Kaméleon, de nem túl megkapó. Van vele egy kis baj, a színe nem változik. Pedig ő naphosszat erre áhítozik. De így, hogy hibás, marad a nyakamon. Nagyot kiált ekkor Robi: én akarom! Társam lesz ez a kedves kis állat, az enyémnél jobb otthont nem találhat. Ez a szín zsályazöld, ugye? Nappalim is épp ilyen üde. Jól fog mutatni a vállamon, gondozását örömmel vállalom. Biztosan nincs sok gond vele, nem is piszkol. Engem nem zavar, ha a lakásban eliszkol. Barátom lesz, nincs többé unalom, ha elfárad, ejtőzhet majd a falamon. Robi Ricsit hazavitte, együtt élnek immár a közös élet vidám, cseppet sem sivár. Gazdám lett és otthonom. – gondolja a kaméleon, Társam lett egy hüllő, megszűnik minden bajom. Ezt gondolja Robi és hogy Ricsire talált, micsoda szerencse. Attól, hogy kicsit más vagy lehetsz valaki igazi kedvence.

  Ricsi egy kaméleon, fel-le mászik a falon. Otthona egy állatkereskedés, barátja sajnos édeskevés. Ricsivel van egy kis bibi, úgy mondják, hibás. Ő úgy gondolja,

Teljes bejegyzés »

Szevasz Attikám!

  Jó látni téged, „fehérek közt egy európait.” 90 év távlatából mondom, mi zajlik ma itt. Sokat változott a világ, fordult maga körül. Sok ember

Teljes bejegyzés »