Profán vágy
Májusi alkonyatban kinéztem ablakomon
Szokatlan hűvös szél suhant el az arcomon
Kánikula dühöng Ibériától a sarkkörig
Földünk tréfálkozik cigánykereket hány
Már elérhetetlenné vált a békés magány
Gyermekként vágytam a gyors felnőtté érést
Ifjúi lendülettel bűvöltem a diploma szerzést
Kamaszkor ábrándjaim elhessegettem
Munkás hétköznapjaim meghozta a szerelmem
A vágy kitisztult szívemben megadva a kegyelmet
Hogy családra alapítsam a jövendő életem
A vágy békés utakat talált további létemben
Abban reménykedtem, ahogy megöregedtem
A vágy majd megmarad szép emlékeimben
Villámcsapásként érkezett hozzánk a kovid
Bezárt magányunkban visszatért a vágyakozás
Új testet öltött a szabadság, a szabad mozgás
A családi találkozások, ölelések, gyermekvállalás
Így vált a vágy reneszánsza újból valóság
Author: Hutás Mihály
Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért. Művészportré a szerzővel: