Naplemente
A fáradt napsugarak pihenni térnek
Lassan halványodni kezdenek a fények
Egyre ritkul s könnyezik a levegő
Tán a szemét is behúnyja a teremtő
Búcsúzni készül elrejtve kincseit
Kis mécsesét két kézzel markolja
Élesztgeti lassan haldokló lángját
Marasztalná erősítve elcsukló hangját
Fájó szívvel én is búcsúra készülök
Észre sem vettem, míly gyorsan vénülök
Nagy csomagot nem vihetek magammal
Megelégedhetek fájó sőhajommal
Iparkodnom megtisztítani lelkemet
Össze kell gyűjtenem lelki kincseimet
Csak itthagyott szeretteimet sajnálom
Vigaszuk,sajnálatuk nem várom.
Author: Hutás Mihály
Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért. Művészportré a szerzővel: