A múlt nyomában

A múlt nyomában

Sétáltam lassan az árnyas fák alatt,
ámulva néztem hol utam elhaladt,
faragott kövek, és a régi házak,
hol titkokról susognak a hársak.

Mennyi szépség!- letűnt korok váza,
emlékeket rejt a falak máza,
íves kapuboltban míves ajtó,
rajta oroszlánfej kopogtató.

Nem bírt vele az idő vasfoga,
védi rozsdamart, erős pallosa,
most csodálkozva néz a világra,
ha kopogtatnak, szárnyát kitárja.

Évszázadok suhantak felette,
múlt árnyait magába temette,
történelem már minden szó, és tett,
ami e falak mögött született.

2018.

Kristófné Vidók Margit
Author: Kristófné Vidók Margit

Kristófné Vidók Margit az Irodalmi Rádió szerzője. Kristófné Vidók Margit vagyok, 1954. 10. 23-án egy alföldi kisvárosban, Kalocsán születtem. Pár évet tanyán laktunk, ami örökre meghatározta a viszonyomat a természethez és állatvilághoz. Életem legkülönlegesebb időszaka volt, ami emlékeimben mindig is a legszebb marad. Iskoláimat Uszódon, középiskolai tanulmányaimat Baján kezdtem, majd egy családi tragédia után Budapesten folytattam, ahol a munka mellett fejeztem be. Mindig is szerettem az irodalmat, sokszor szavaltam verseket. Először a nagy csalódások hatására írtam kezdetleges kis soraimat, amelyekből csak kevés maradt meg. 1975. óta a kereskedelemben dolgozom. Két gyermekem van. Egy újabb tragédia után fordultam újra a versek felé, és 2016. óta publikálok a Poet.hu oldalán, valamint megjelennek verseim a Holnap Magazin oldalán is. 2017-ben a Rímkovácsok antológiában, és ugyanebben az évben a Poet antológiában is megjelentek verseim. 2018-ban jelent meg első verseskötetem magánkiadásban: Álomszőttes címmel.

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Nem történik semmi

Ott ülök valahol, a parkban egy padon, nem történik semmi, lassan könnyem hullatom, előttem egy pár, kik csókot váltanak, eszembe jutottál, mikor még én csókoltalak,

Teljes bejegyzés »

Hadd éljek

Edit Szabó : Hadd éljek Engedd nekem még hadd éljek ! Hazánk gyönyörű kertjében, házunk szivárvány öleli, eső után ránk letekint. „Merre földeink terülnek”, kicsi

Teljes bejegyzés »

Az erdő titkai

Ősszel a Bakony a legcsodálatosabb. A fák roskadoznak a barna és a sárga levelek tömkelegétől. A nyílásokon bekandikáló napsugár diadalittasan világítja meg a színeket. Olyan

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Adorján L. Zoé

Menedék /csend-álomkép/

Adorján L. Zoé MENEDÉK   A csend erdejében alattunk völgy terült, tejfehér ködben fürdött a táj, lassú eső szemerkélt.   A pad várt ránk.  

Teljes bejegyzés »

Megyek feléd

Megyek feléd, napok, hónapok óta. Most, is, mint akkor, úgy jár az óra. Megyek feléd. Már nem számolom, hogy mióta pereg a homok ujjamon. Csak

Teljes bejegyzés »