Ölelés.2.
Csaknem könny csordul ki szememből
Mikor Szüleim gyermeki ölelését idézem
Szinte ünnep volt számomra
Ez volt ifjúságom kedves mámora
Ahogy ritkultak családi találkozásaim
Felértékelődtek egyszerű vágyaim
Az ölelés lett testi kielégülés
A hiányzó ölelést pótló
Lelki megbékélés
A profán ölelést felmagasztalta
A Vírus-zárlat feloldása
A családi – baráti találkozás
Ikonjává avatta
Krisztus testének magunkhoz ölelése
Sajnos kevesünknek lett hiánya
Pedig ez lenne a lélek védelme
A vírus kár- okozásában
A negyedik hullám
Dörömböl az ablakunkon
A nagyszámú be nem oltott
A vírustagadókkal szövetkezve
A baráti, családi ölelést
Bizonytalan ideig
Sajnos ismét mellőzze.
Author: Hutás Mihály
Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért. Művészportré a szerzővel: