Vonalas telefon

Vonalas telefon

Petike, kis unokám nagy machinátor
Kezében elférő kis videójával járkál
Meglepetésünkre felvételeit TV-re tette
Onnan jelentkezett mosollyal integetve
A hívott TV szerelőt is nagyon meglepte
Mikor a felvevő dobozt magyarázni kezdte
Nem ismerik Önök a felvétel módját?
Hiszen valaki már felvett sok mese-mókát
Másik nagyanyjától vonalas telefonon
Próbált felkeresni, hogy beszámolhasson
Mit csinál a családja, s mi hogyan élünk?
Mit hova kapcsol, mily felvételekkel készül
Mivel vonalas telefonon hívott, s nem kapcsolt
Felháborodott, nekünk vonalas mért nem volt?
Vásárolnom kellett tehát vonalas telefont
Mert ennek hiányában nagyon megorrolt.
Azóta szinte óránként érkezik hívása
Mindenről beszámol, miről van látása
Minden érdekli mivelünk Füreden történik
S nagyon készül egy újabb látogatásra
Már előre jelezte, mi az újabb találmánya
Hogy fog történni TV-telefon összekapcsolása
Aggódó Szüleit gyorsan megnyugtattuk
Így fog megszületni egy új Nóbel díjas bajnok

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Itt vagyok

Ez a novellám az Irodalmi Rádió A nagy kék alatt és fölött című antológiájában jelent meg.   Eszter fülére húzta a narancssárga kötött sapkáját, amikor

Teljes bejegyzés »

Esőben

  Sárga fények közt lépdelve ernyőjével, Hölgy közeleg zsebében emlékeivel. Csodás ruhája eső áztatta kékség, Lelkében csend honol és tengernyi kétség.   Léptei némán ordítanak

Teljes bejegyzés »

Nyár vége, ősz eleje

  Hömpölygött a szél és sok felhőt gyűrt alá, Az égbolt viharfelhőkké nőtte magát. Dúlt, tombolt, sűvített, harcolt ég és a föld, Mégnem a felleg

Teljes bejegyzés »

Az ajtó

Az ajtó A délutáni eső épp csak elállt, de a város még mindig úgy gőzölgött, mintha lassan hűlő gépezet lenne. A járdán tócsák csillogtak, a

Teljes bejegyzés »

Lassú nyugalom

Rám szállt egy hulló levél, sárga volt, rajta arany szegély. Nem álltam meg, csak lassabban lépek, had ne érjenek utol a süvítő szelek. Nem kell

Teljes bejegyzés »