Köszönöm, hogy itt vagyok,
Élhetem az új napot.
Köszönöm, a két szemem,
Láthatom a végtelent.
Köszönöm, hogy sugárzó alkonyon,
A hajnalt várhatom.
Köszönöm, hogy érezem,
A rezgések hullámain élhetek.
Köszönöm a múltamat,
Az örömöt, a fájdalmakat.
A megvívott harcokat.
Köszönöm, hogy veled élhetek.
A sugárzó arcodat,
A két kezed.
Mélyre hatolva átölel.
Mert veled létezem.
Author: Molnár Julianna
Molnár Julianna az Irodalmi Rádió szerzője. Születési és írói nevem: Molnár Julianna. Óvónőként dolgoztam 40 évig. Az őszinte gyermeki lélek szépségeit élhettem át. 2021 őszén egy csodálatos szerelem hatására az ihlet sugallata megérintett és megszülettek a versek, a szerelemről, szeretetről, a Duna part csodáiról, fákról, virágokról, hitről, reményről, Istenről. Pesterzsébeti közösség művészeti élete 13 éve az életem része. Eszes Zoltán festőművész barátommal közös kiállításunk: Társ-Művészet címmel június 03-tól 09. 24-ig volt látható. Verseimet Zoltán fotóival mutattuk be, a Csili Művelődési Központban. Sikeres pályázat eredményeként, az Arte Tenebrarum Kiadó, Könnyek tengere, Antológiában megjelent versem: Mosoly könnyei címen. Szinte naponta írok. Szeretnék verseimmel szeretetet ültetni az emberek szívébe, hogy érezzék nincsenek egyedül. Mert velük van a természet világa, az emberi közösség hite, reménye. Megtisztelő, hogy ajándékot kaptam az élettől. Köszönöm!