A fák ágain csendben mereng az est.
Lámpafénye bujkál az ablakon.
Az otthon fénye világít a sötétben,
Lágyan ring az est a hajadon.
Benéz a szobába a hold.
Sugarai fényként világítják arcod.
Ott mereng tested vonalán,
Paplanként betakarja, alvó alakod.
Nézem, ahogy alszol.
Tekintetem, csendesen pihen.
Oly szép ez a kép,
Álmodat alszom veled.
Mint megannyi pille sugár,
Boldog álmot ígér a holdsugár.
Ajkamon ragyog,múlik az éj.
Belép a hajnali ég.
Új napra virrad a remény.
Ébreszt bennünket a reggeli fény.
Author: Molnár Julianna
Molnár Julianna az Irodalmi Rádió szerzője. Születési és írói nevem: Molnár Julianna. Óvónőként dolgoztam 40 évig. Az őszinte gyermeki lélek szépségeit élhettem át. 2021 őszén egy csodálatos szerelem hatására az ihlet sugallata megérintett és megszülettek a versek, a szerelemről, szeretetről, a Duna part csodáiról, fákról, virágokról, hitről, reményről, Istenről. Pesterzsébeti közösség művészeti élete 13 éve az életem része. Eszes Zoltán festőművész barátommal közös kiállításunk: Társ-Művészet címmel június 03-tól 09. 24-ig volt látható. Verseimet Zoltán fotóival mutattuk be, a Csili Művelődési Központban. Sikeres pályázat eredményeként, az Arte Tenebrarum Kiadó, Könnyek tengere, Antológiában megjelent versem: Mosoly könnyei címen. Szinte naponta írok. Szeretnék verseimmel szeretetet ültetni az emberek szívébe, hogy érezzék nincsenek egyedül. Mert velük van a természet világa, az emberi közösség hite, reménye. Megtisztelő, hogy ajándékot kaptam az élettől. Köszönöm!