Ezüst éjszaka

Ezüst éjszaka

Tündöklő híd ragyog a víz felett,
csillogó hold fényéből született,
hullámok árnyain illan a fény,
a mélyben fekete, örvénylő lény.

Bársony éj terít, mélykék palástot,
köréje labirintust varázsol,
lomhán szálló pára a víz fodrán,
cseppjei, mint szikrázó gyöngyfoszlány.

Szél játszik a fák karcsú ágain,
halk akkord szól, elzengi vágyaim,
csak a fájó szív melódiája,
hallatszik az ezüst éjszakába.

2018.

Kristófné Vidók Margit
Author: Kristófné Vidók Margit

Kristófné Vidók Margit az Irodalmi Rádió szerzője. Kristófné Vidók Margit vagyok, 1954. 10. 23-án egy alföldi kisvárosban, Kalocsán születtem. Pár évet tanyán laktunk, ami örökre meghatározta a viszonyomat a természethez és állatvilághoz. Életem legkülönlegesebb időszaka volt, ami emlékeimben mindig is a legszebb marad. Iskoláimat Uszódon, középiskolai tanulmányaimat Baján kezdtem, majd egy családi tragédia után Budapesten folytattam, ahol a munka mellett fejeztem be. Mindig is szerettem az irodalmat, sokszor szavaltam verseket. Először a nagy csalódások hatására írtam kezdetleges kis soraimat, amelyekből csak kevés maradt meg. 1975. óta a kereskedelemben dolgozom. Két gyermekem van. Egy újabb tragédia után fordultam újra a versek felé, és 2016. óta publikálok a Poet.hu oldalán, valamint megjelennek verseim a Holnap Magazin oldalán is. 2017-ben a Rímkovácsok antológiában, és ugyanebben az évben a Poet antológiában is megjelentek verseim. 2018-ban jelent meg első verseskötetem magánkiadásban: Álomszőttes címmel.

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


VOLT EGYSZER….

Volt egyszer, hogy megláttalak, forró nyár volt, sütött a nap, hajadat lágy szellő fújta, s elhívtalak randevúra.   Volt egyszer, hogy csókod loptam, ajkad ízét

Teljes bejegyzés »

ELSŐ BETŰS!

Ki vagyok én? – kérdem önmagam, És mióta ilyen ősz hajam? Rám nem ismer már senki sem, Délceg alakom úgy hiszem Évekkel ezelőtt elveszett, S

Teljes bejegyzés »

Élethajó

Fut az Élet hajója. Búsan néha dalolva Munkától meghajolva Ezüsthajú anyóka   Régi idők hajnalán Vályog falú,hűs tanyán Fonó zengő víg dalán Táncra perdült kisleány

Teljes bejegyzés »