Hol van már a tavalyi hó

Hol van már a tavalyi hó ?

Ahogy múlnak az évek,
És egyre közelít a végzet
Szárnyra kapnak oly gondolatok
Melyek mélyen a múltba nyúlnak
Évtizedek távlatában nézve
Bennem visszatérnek a mába
Mikor nyugati országokba
Csak kiváltságosak jártak
Egyes művészek ,zenekarok
Fúvósok és csendháborítók
Így jutottam el német földre
Hangszeremet magammal víve
A fúvós zenét szerették a Bajorok
Többször ellátogathattunk oda
Mint barátok érkeztünk mi Magyarok
Meglátva buszunk jelzését az úton
Barátsággal integettek gyakran
Megérkezve a célállomásra
Ölelő karokkal mentünk a szállásra
Szállásadóm megtermett,potrohos Bajor
Fejadagja csaknem nyolc liter sör volt
Jó pár korsót belém is prédikált
Míg én dőltem Ö egyrnesen megállt
A fesztiválon nyolc falut érintve
Fúvós társaimnak beszorult a lelke
Egyik faluból a másikba menetelve
A szájukat rongyossá sikerült fújni
Így tudtam fagottommal egyedül szólózni.
Hatalmas sátorban volt a közös koncert
Mely előtte misére hallgatósággal megtelt
A szertartás alatt is folyt a sörivás
Az áldoztatás után sült kappant hoztak
Minden vendég asztalán egy kappan landolt
Mely a jóétvágyú magyarok gyomrában landolt
Mitől változhatott meg a bajorok hangulata
Hová merült az ősi barátság hozadéka
Ellenünk hangolta a liberális politika
Pedig világnézetük keresztény demokrata
Talán ellenünk érzékenyítette őket Amerika
Néha elhangzik néhány józan nyilatkozat
Abban reménykedünk minden megváltozhat megváltozhat

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


A mesélő macskakövek

A mesélő macskakövek Járom az utat, a macskaköves utat, ahol a múlt és a jelen együtt futnak. Minden csillogó kő egy régi történet, a talpam

Teljes bejegyzés »

A titánok tánca

  Volt egyszer két ember, akikre senki sem fogadott volna. Az egyikük a vihart szerette, a másik a csendet. Az egyikük tűz volt, a másik

Teljes bejegyzés »

A halál három hulláma

A kijelzőn úgy cikáztak a gammahullámok, mint a legyek után kapkodó fecskék. Gintaras Banionis operátor megigazgatta a friss géllel megkent elektródapárnát a páciens homlokán. Az

Teljes bejegyzés »

Fogj ecsetet

Fogj egy ecsetet, s mártsd bele szivárvány színeibe, fesd be vele szívedet, s szívemet színesre. Szürkeség ne fedje be napjainkat, homályos tükörkép lelkünket ne eméssze.

Teljes bejegyzés »