Félelmek
Éjszakánként álmodom, zord vadonban,
ragadozók között járok.
Megbotlok, de el nem esek, s ha elesek, hát felállok,
mert menni kell tovább, égetnek a lángok.
A pokol tüze talán nem fájna,
de itt, e szörnyű világban,
hol minden oly kihalt,
hol madarak nem szállnak,
hiába vársz csodára.
Hiába látsz emberi arcokat,
csak maszkok azok,
melyek szenvedésed végignézik, de mozdulatlanok,
és ha ajkad panaszra nyílik,
ha szemeidben könny is látszik,
ha arcod a dühtől eltorzul,
ha temetésedre harang kondul,
ne gondold, hogy megváltoznak.
Ők mindörökre ilyenek maradnak!
részvét nélküli, rezzenéstelen pofák,
kik számára minden csak rideg valóság,
kikből kiölt e kor minden érzelmet, s lángot,
de mégis övék az élet, mert játszani tudni kell,
s a játék tétre megy, vagy ő, vagy én veszek el!
Ridegek, szenvedélytelenek, akár a hideg kőszobor,
nem zokognak, nem sírnak ők,
éljetek hát, ti új századot dicsőítők!
1978.
Author: Kristófné Vidók Margit
Kristófné Vidók Margit az Irodalmi Rádió szerzője. Kristófné Vidók Margit vagyok, 1954. 10. 23-án egy alföldi kisvárosban, Kalocsán születtem. Pár évet tanyán laktunk, ami örökre meghatározta a viszonyomat a természethez és állatvilághoz. Életem legkülönlegesebb időszaka volt, ami emlékeimben mindig is a legszebb marad. Iskoláimat Uszódon, középiskolai tanulmányaimat Baján kezdtem, majd egy családi tragédia után Budapesten folytattam, ahol a munka mellett fejeztem be. Mindig is szerettem az irodalmat, sokszor szavaltam verseket. Először a nagy csalódások hatására írtam kezdetleges kis soraimat, amelyekből csak kevés maradt meg. 1975. óta a kereskedelemben dolgozom. Két gyermekem van. Egy újabb tragédia után fordultam újra a versek felé, és 2016. óta publikálok a Poet.hu oldalán, valamint megjelennek verseim a Holnap Magazin oldalán is. 2017-ben a Rímkovácsok antológiában, és ugyanebben az évben a Poet antológiában is megjelentek verseim. 2018-ban jelent meg első verseskötetem magánkiadásban: Álomszőttes címmel.