Madárraj éjjel a Parlament felett
Szívem hallgat, újra néma,
Fekete sár a nagy folyam.
Madár szárnyát fény becsapja
Éjszakában raboskodva
Börtönőre sok nagy lámpa
Fárad, fárad tollas szárnya.
Én mit tegyek jó Istenem,
Melyik útra lépjek most fel?
Remény sem volt örök sötét,
Mit jelent most ez a kis fény?
Ha felszállok az éjszakába,
Haza többé hogy találjak?
Az a csillag hová vezet?
Új útra, vagy útam vesztem?
Fényfelhőben raboskodni?
Sáros földben elporladni?
Néma kis fény megszólalna
Szép szavakkal útra hívna,
Szívem szólna, hogy követlek.
Sötét folyónk felderengne.
S. F.
2016. szeptember közepe
Author: Simon Farkas
Simon Farkas az Irodalmi Rádió szerzője. Mikor minden Mikor már teljesen kétségbeejtő mindenÉs a levegő is fogytán van körülötted,Csak akkor jön néha egy zápor,Hogy lemossa legalább a tested,Hogy Előtte újra meztelenül állj. Mert egyedül hiába rakosgatsz tettet és szót,Egymásra téve is, csak rossz Bábel torony.Nem hogy az égig, a másik emberig sem ér.Látod a lomokból épült százféle tornyot.És a te bástyád, végvárad az egyik itteni állás. Csupasz tornyok merednek az égre,Mint az ég felé kiáltott százféle átok.És még ledönteni sem akarja ezeket senki.Csak éjjel tisztulunk meg néha,Ha az égi áldás csapkodva veri a testünk. Ilyenkor sírva, átkozva dicsérjük Őt,Aki tornyokba zárta a testünk…Máskor meg napot küld ránkÉs gyönge szellőt,Hogy könnyeink ők szárítsák föl. És árnyékot rajzolunk a földre mind,Ha körbe jár bennünket a fény,Messziről tán lassú társas táncnak tűnhet,Mert rövidül, forog és nyúlik az árnyunk,S a Másik árnyéka néha átsöpör rajtunk… S.F. 2013. július
Egy válasz
https://ng.24.hu/foto/onok-kuldtek/2021/09/11/siralyok-a-parlament-felett/
Horváth Krisztián fényképe idézte fel az öt évvel korábbi verset.