Ideálok /Schiller nyomán /

Ideálok / Schiller nyomán/

Fellendülés

Ötven év nyomorúság után
Táncoltak a tölgyfák a hegy oldalán
Boldogan dongtak mindenütt a méhek
Dúsan csurgatták maguktól a mézet
Édes illat szállt szerte a légben
Hulló csillagok világítva fénylettek az égen
Barátként ölelték egymást lennt az emberek
Gondolták, eláshatók lettek a fegyverek
Mindenki kedvesét kereste
Hogy a szabadságról dicsekedjék vele
Zúgtak a harangok, a cigány húzta a kontrasztot
Csókkal öleléssel teltek meg az asztalok
A büszkeség ragyogott az országban
A honiszeretet járta be a világot
Csalódás
A váratlan mámor elvette az eszünk
Mert a gyomirtásról megfeledkeztünk
Mndenki csak a zsebeit tapogatta
Lassan rá jött ami segíthet csak a politika
Feltámadtak az elrejtett idiómák
Beborítottak a hatalmi praktikák
Soknak furcsa volt a friss levegő
Nem tettszett a frissen zöldellő legelő
Visszasírták a dohos múlt emlékeit
Hamar elfelejtették a véres múlt emlékeit
Munkálkodás.
Éltünk olyan, mint Ariadné fonala
Megérjük-e azt az időt, mikor ki lesz bogozva
Az ember erre már egyedül képtelen
Ehhez már nagyon kell az Isteni kegyelem
Ehhez a fegyvert Isten kezünkbe adta
Erre van a világ jobbik fele felhatalmazva
Ha megfogjuk szorosan egymás kezét
Megragadhatjuk Ariadne fonalának végét
Ha a bizonyítványunkban jó helyen ixelünk
Ha a többség bizalmát végül elnyerjük
Az élet tele van vágyakkal, ideálokkal
Hogy az égbe repítsen a szeretet szárnyaival
Szerelmet kelteni a természet és a kedves iránt
Hogy beteljesítsük a Teremtő végső akaratát

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Megjelent!

A napokban megkaptam a kiadótól (Novum Publishing) a „Félálom blues” című verseskötetem szerzői példányait. A hozzám közel állók a következő napokban-hetekben megkapják dedikált tiszteletpéldányaikat. A

Teljes bejegyzés »

Örök

Tűz rám a koradéli nap, fényébe merülök. Perzsel, szinte éget, mégis, jó, ahogy itt ülök.   Nem mozdulnak a levelek. Lelkedbe révedek.   Megáll az

Teljes bejegyzés »

Ott voltam

Ott voltam a zöld leveleken, zizzenő fűben, havas hegyen, hullámfodrokon, tengereken, sziklaszirtek letöredezett sötétlő repedéseiben, őzek szelíd barna szemében, hajfürtön játszadozó szélben, éjszaka hömpölygő medrében,

Teljes bejegyzés »

Nem zuhanok

Vonjatok fénybe, reményt égő hajnalok, magamban lelkemig ható tőrt forgatok. Elborít a folyam, a sodró tengerár, s nem tudhatom, hogy rám a túlparton mi vár.

Teljes bejegyzés »

Nekem te

Te vagy nekem a mező, és te vagy a rét. Tenger kékje vagy nekem, mit ölel az ég. Hegycsúcs vagy, amit kezem Soha el nem

Teljes bejegyzés »

Múlik

Hogy múlik az idő, csupa töredék, sejtekből, sodródva kopik el a lét.   Lüktető lomb alatt öreg fák csendje, cérnaszál hangok bujkálnak el benne.  

Teljes bejegyzés »