Mese a négy gyertyáról

Mese a négy gyertyáról

Négy gyertyaszál a koszorún.
Sóhajt az első szomorún:
a Béke lennék a földön,
de a lángom csak füstölög.
Nem őriznek az emberek,
elalszok – már csak reszketek.
Tündöklésem is megkopott,
a gyűlölet eltaposott.

A második gyertya is szól,
keserű a csalódástól.
Én a Hit vagyok – nem kellek,
nem értenek, csak a szentek.
Felesleges, mondják többen,
ezért inkább elüldöznek.
Tovább égnem nincs is miért,
lobban a láng – kanóc kiég.

Búsul a harmadik gyertya,
érzi, a levegő megfagy.
Hiába ő a Szeretet,
az emberek csak nevetnek.
– Pedig nagy szükség lenne rám,
a boldogságot adnám.
Kihuny a láng, elhagy erőm,
nincs semmi, mi melengető.

Negyedik gyertya tündököl,
fénye mindenkit elbűvöl.
A Remény vagyok, ki még él,
nélkülem bizony elvesznél.
De most életre kelthetek,
Békét, Hitet, Szeretetet,
és leszáll a sötét földre,
az ünnep csöndes öröme.

2018.12.01.

Kristófné Vidók Margit
Author: Kristófné Vidók Margit

Kristófné Vidók Margit az Irodalmi Rádió szerzője. Kristófné Vidók Margit vagyok, 1954. 10. 23-án egy alföldi kisvárosban, Kalocsán születtem. Pár évet tanyán laktunk, ami örökre meghatározta a viszonyomat a természethez és állatvilághoz. Életem legkülönlegesebb időszaka volt, ami emlékeimben mindig is a legszebb marad. Iskoláimat Uszódon, középiskolai tanulmányaimat Baján kezdtem, majd egy családi tragédia után Budapesten folytattam, ahol a munka mellett fejeztem be. Mindig is szerettem az irodalmat, sokszor szavaltam verseket. Először a nagy csalódások hatására írtam kezdetleges kis soraimat, amelyekből csak kevés maradt meg. 1975. óta a kereskedelemben dolgozom. Két gyermekem van. Egy újabb tragédia után fordultam újra a versek felé, és 2016. óta publikálok a Poet.hu oldalán, valamint megjelennek verseim a Holnap Magazin oldalán is. 2017-ben a Rímkovácsok antológiában, és ugyanebben az évben a Poet antológiában is megjelentek verseim. 2018-ban jelent meg első verseskötetem magánkiadásban: Álomszőttes címmel.

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Szőlőfürt

Aranyló napsugár érleli szemeit, Sápadt glóriával vonja körbe az ősz Dúsan termő fürtbe zárt, édes kincseit, S a hajnali köd puha párnájára dől. Mézszínű emlékké

Teljes bejegyzés »
Versek
Tarrósi Éva

A semmi ágán

I.   Ingoványosan süllyedő avarba lépek, csupán arcom fordítom a tűnő fénynek a csendes éjben, a semmi közepén.   Vas-színű égbolton, pontokból szőtt háló, sápadt

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Serfőző Attila

Ha hozzám érsz

A kétségbeesett tömör moraj, mely a mindennapokban itt vigad, huss eltűnik, szempillantás alatt. Megszakad a mélybe nyúló vad fájdalom, hisz’ hűs ajkad érzem ruhátlan vállamon.

Teljes bejegyzés »
Versek
Adorján L. Zoé

Már nem fáj

MÁR NEM FÁJ Hűs, fehér kéz simítja homlokod, már nem bánt a felébredés. Elporladtak kínban a romok, emlékeidben béke él. Nem fáj, már nem jajongasz,

Teljes bejegyzés »