A kötelesség tartja nálam, mondja annak a másiknak. Engem nem kérdezett, szerintem meg csak a kényelem, mi otthont jelent. Régen még voltak a gyerekek, összetartott a szeretet, de egyszer vége lett. Kötelesség? Lehet. Kényelem? Talán. Nincs bennem harag. Nincs ölelés, csak mindennapok. Néha egy mosoly. Jó is a Kérdezz! Felelek. Játék csupán, talán megszokás. Ágytól, asztaltól elválni nehéz, nehezebb, mint a hű asszonytól. Van az a másik, aki meg csak csalni jó, lopott időt adni, titkon henteregni. Tudom, hogy hazudik neki, sajnálom nagyon. Időt pazarol, szerelmet színlel, vagy talán Ő nem is színleli. Várja a férfit, időtlenül. Részvétet kunyerál tőle az uram. Igen, valóban nagyon rossz dolga van. Rendet tart az asszony körülötte, sose pöröl, csendes a lelke. Már csak ilyen maradt, szemében néma bánat. Látod? Látom. Mondod? Nem mondom, érzem és a tükör a szemedben a bűntudat. Elengedni nem tudod, dupla hazugság. Neki és nekem is. Ő nem tudja, hogy tudom. Egyszer hallottam, hogy mondta a telefonba. – Mikor akarod megmondani neki? – véletlenül ki volt hangosítva. Válaszoltam volna, hogy soha. Nem mondja el, talán gyávaságból vagy talán mert nem is tudja, hogyan keveredett ebbe, és már sokadszorra. Mert lehet, hogy ez nem is róla szól, mármint nem a férjem szeretőjéről, hanem a férjem szeretőiről. Jöttek, mentek, ő meg maradt. Kettőn áll a vásár, azt hiszi nem tudom. El is hiszi, hogy a kötelesség tartja nálam. A kötelesség meg a megszokás, meg hogy mit is szólnának mások. No meg ott a hitel, nyomós érv az, senki nem vitathatja. A férjem szeretője talán nem is tudja. Gyávaság vagy kényelem? A szerető egyszer megunja, hogy mindig alibit kell gyártani, hogy hazugságban telnek a mindennapjai. Vár,csak vár és vége lesz. Mert a férjem nem bírja a nyafogást, nem ehhez szokott. Engedelmes, figyelmes és gondoskodó feleség kell neki. A férfi nem monogám. Sokan sajnálnak engem, mert hiába minden inkognitó, meg alibi, azért vannak az ismerősök, akik tudják,no meg a férjem férfi barátai. Bármikor kész egy alibi. Pecázni mentek, vagy csak összejöttek a volt bakák. Férfi szolidaritás – a férfi nem monogám. A férjem szeretője magányos, mert első a család, nincsenek közös ünnepnapok. A szeretők hétköznapi díszek, egy kis izgalom. Apám sokszor hangoztatta: „Isten éltesse a feleségem urát, hogy sokáig szeresse a más asszonyát.” A férjem nem úgy választ szeretőt, ahogy az apám tette. A férjemnek csak szingli nő kell, nem osztozna mással a prédán. Sose akartam olyan férjet, mint az apám volt. Nem, nem is olyan. Egyben egyeznek csak, egyikőjük sem monogám. Családfenntartó szerepben tetszelegni nagyszerű dolog. A férjem szeretőjének lenni nehéz lehet, talán nehezebb, mint a feleségének.
A valósággal való egyezés, csak a véletlen műve.
Author: Deák Mária
Deák Mária az Irodalmi Rádió szerzője. Az írás számomra a hétköznapi kreatív önkifejezés azon módja, ami boldogabbá tesz. A Gerecsében élek, szociális területen dolgozom. 2015. májusától írok rendszeresen amatőr szerzőknek szóló webes felületen.Több antológiában jelent meg versem és prózám. A Holnap Magazin szerzője és az Irodalmi Rádió, alkotó közösségének tagja vagyok. 2017. júniusában a Holnap Magazin gondozásában jelent meg Tündérlabda című verseskötetem. Net kötetemet Kötöny vére címmel az Irodalmi Rádió készítette. A szerző netkötete az Irodalmi Rádió szerkesztésében:Kötöny vére
