Velencei alkony

víz vesz körül, jéghideg
alvó csónakok a parton
kikötött már az ősz
csendesednek a hullámok

megfagy a mólón az idő
sirályok tánca messze
forró nyarak emléke
halk sóhajok, Velence…

(2019)

Tóth Andrea Éva
Author: Tóth Andrea Éva

Tóth Andrea Éva az Irodalmi Rádió szerzője. Az első versemet 13 éves koromban írtam, de ezt követően csak 1-2 év elteltével vált rendszeressé, hogy a rajzoláson kívül más művészeti formában is alkossak. Verseim tematikáit tekintve többnyire sötét, szomorú hangvételűek, az elmúlással, a halállal kapcsolatosak. Juhász Gyula költészete van rám a legnagyobb hatással – talán ez valamelyest érezhető néhány írásomon -, de Babits Mihály, Tóth Árpád költeményei is azok, amikkel a legjobban tudok azonosulni. Továbbá Edgar Allan Poe és Howard Phillips Lovecraft művei is határozottan ide tartoznak. Az általuk zseniálisan megteremtett, halálon túlról morajló, ősi, embertelen világokba jólesően borzong bele az olvasó. Természetesen sok más költőt, írót fel tudnék még sorolni itt. Például Stephen King volt az – a mai napig az egyik kedvenc íróm -, aki tizenéves koromban kinyitotta előttem a kaput további írók sötétebb művei felé. Azóta messze távolodva már ettől a kaputól, a legfeketébb mélységekbe vezet végtelen utam ezen az ösvényen… Műveim eddig a következő irodalmi antológiákban jelentek meg: – Verselő Antológia 11. kötet 2018 – Múlt hangjai 2019 – Gondolatrajzok 2019 – Tükörben 2020 – Élet 2020 – Szóhalászok 2020 – Van itt válasz elég 2021 – HM Versek 2021 – Csillagszívként harcba mennék 2022 – Rókaerdő...

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Menekülés

Lelkem, üldözött vadként, Menekül, fut Ha vadászfegyver dörrenése Veri fel az erdő mélyének csendjét. Nyomában felrebbenő madársereg Szárnyának riadt verdesése Zúg a légen át. Néhány

Teljes bejegyzés »

Valaki sír az éjszakában

Valaki sír az éjszakában (ViLLaneLLe)   Valaki megtört szívvel sír az éjszakában. Lélekgyöngy áztatta szemmel az ég felé tekint. S ölelné azt, ki csak reá

Teljes bejegyzés »
Versek
Veress Zita

Elviszi a szél

Vajon itt vagyok még, vagy csak álom a lét? Falra vetett árny a képem. Nem éltem, csak hittem, s elviszi a szél, amit a lelkem

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Tóth Lászlóné Rita

A tükör

Épp olyannak fogadj el, mint amilyen vagyok szereteted tükrében majd változni fogok. Olyan leszek, amilyennek a tükör mutat, te tartod elém és megvalósítod magad.   Az

Teljes bejegyzés »

Megdermedt a csend

Megdermedt a csend, s benne fagyva én. Olvasztva a múlt, s fűtve új remény.   Villogó a tér, rám vetít csodát. Izzó kék szeme, újra

Teljes bejegyzés »

Húsz év

A kórházi folyosón álltam finom húslevessel a kezemben, amikor Bálint megszületett. Hamar kiderült, hogy Ő az, mert sírásból kezdődő igazi oroszlánbömbölés pergette le a vakolatot,

Teljes bejegyzés »