Egy nap egy élet

Egy nap egy élet

 

Hajnalban amikor a nap felkel,

lelkeket varázsol el a reggel,

vörös, sárga izzó a szép kelet,

megcsodálhatod az égi jelet.

 

Fényes nap szülte csillogó színek,

elbűvölnek minden földi szívet,

mikor perzselő lávákat kivet,

akkor meglátod az égi jelet.

 

Napfényben úszik két piciny lába,

bandukol, szalad az iskolába,

elindul büszkén a nagyvilágba,

bátran megy a jelek irányába.

 

Délidőben a nap magasan jár,

a tűzgolyó pulzáló táncot jár,

a sok kiszáradt kút felhőkre vár,

az élet teremtője jelre vár.

 

Gyülekeznek a sötét fellegek,

elcsitulnak a forró napszelek,

látják az angyalok és emberek,

esőt hoznak a megváltó kezek.

 

Dolgozik forrongó napsütésben,

éjjel is, hogy családja megéljen,

esőben, fagyban, sárban serényen,

fáradt, de ő megy Isten nevében.

 

Nyugaton pihen már a napgolyó,

fényvarázsban lebeg a földgolyó,

csillognak óceánok, s nagyfolyók,

jelüket küldik kis és nagybolygók.

 

A napkorong most büszkén megpihen,

sugarait ő küldi szüntelen,

még árasztja melegét szelíden,

fényét vesztve lebukik hirtelen.

 

Gyakran szürkületben görnyedt teste,

sok csatában dobogott a szíve,

nyugalmat hozott neki az este,

örökké él az égő nap lelke.

 

Cserepka István

Cserepka István
Author: Cserepka István

Cserepka István az Irodalmi Rádió szerzője. Erdőkertesen láttam meg a napvilágot, 1959. augusztus 23-án, harmadik gyermekként, a Cserepka családban, Istvánnak kereszteltek. Édesanyám szeretettel, édesapám mesteri gondviseléssel tanította fiú gyermekeit. Szakközépiskolai tanulmányaimat Budapesten végeztem el. A kedves iskola magyar irodalom szakos tanárai, megismertették velem a vers elemzés rejtelmeit. Verseim játékos rímei, kezdetben utazások humoros perceit, unokáim születéseinek meghitt pillanatait örökítették meg, majd megszülettek a hálaadó, a nőnapi, az anyák napi, a szerelmes, a tájleíró és a hazaszeretet sugárzó alkotások. Írásaim megjelentek a Polikróm folyóiratban, az Erdőkertesi naplóban és a Csomádi hírharangban. Erdőkertesen élek a családommal. Terveim, álmaim, műveimmel a ma generációját és az utókor emberét érzelmekben gazdag, hazaszerető, a múltat idéző, az édesanyákat, a nőket, a szülőket, a nagyszülőket tisztelő és a jövő felé tekintő alkotásokkal megajándékozni.

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Menekülés

Lelkem, üldözött vadként, Menekül, fut Ha vadászfegyver dörrenése Veri fel az erdő mélyének csendjét. Nyomában felrebbenő madársereg Szárnyának riadt verdesése Zúg a légen át. Néhány

Teljes bejegyzés »

Valaki sír az éjszakában

Valaki sír az éjszakában (ViLLaneLLe)   Valaki megtört szívvel sír az éjszakában. Lélekgyöngy áztatta szemmel az ég felé tekint. S ölelné azt, ki csak reá

Teljes bejegyzés »
Versek
Veress Zita

Elviszi a szél

Vajon itt vagyok még, vagy csak álom a lét? Falra vetett árny a képem. Nem éltem, csak hittem, s elviszi a szél, amit a lelkem

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Tóth Lászlóné Rita

A tükör

Épp olyannak fogadj el, mint amilyen vagyok szereteted tükrében majd változni fogok. Olyan leszek, amilyennek a tükör mutat, te tartod elém és megvalósítod magad.   Az

Teljes bejegyzés »

Megdermedt a csend

Megdermedt a csend, s benne fagyva én. Olvasztva a múlt, s fűtve új remény.   Villogó a tér, rám vetít csodát. Izzó kék szeme, újra

Teljes bejegyzés »

Húsz év

A kórházi folyosón álltam finom húslevessel a kezemben, amikor Bálint megszületett. Hamar kiderült, hogy Ő az, mert sírásból kezdődő igazi oroszlánbömbölés pergette le a vakolatot,

Teljes bejegyzés »