Élet és halál között lebegek

Élet és halál között lebegünk

Élet és halál között lebegek
furcsa érzések kísértenek
Kápráznak szemeim,
ha hosszan a napba nézek
S hamar lehangolódok
ha a múltamat idézem
Gyorsan elszálltak az évek
Néha úgy érzem
hogy igazán nem is éltem
Elment szeretteim
emlékeit idézgetem
Napi parti sétánk
mit a csendes sétányon teszünk
elnéptelenett embermentes csendben
Gondolatok közé rejtőztem
lassan lassan lépegetve
Észleljük az élet jelét
észleljük a jelenlétét
Mit a vízből kitévedett
Élelmet kereső szárnyasok
Számunkra vigaszul szolgálnak
A partra vezető útunk során
Fennakadunk egy röpke imán
Mif az útbaeső temetőnél
Elrebegünk közös fohászként
A covid járvány árnyékában
Lebegünk mély bizonytalanságban
Olyan ez a szívszorító érzés
Mintha közelünkben lenne
A rút halál, mint kísértés
Élet és halál között lebegünk
Félek a végzet hirtelen meglep
Egyedül,csak az ima segíthet
Éltem sebítséget
csak tőle meríthet.

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Menekülés

Lelkem, üldözött vadként, Menekül, fut Ha vadászfegyver dörrenése Veri fel az erdő mélyének csendjét. Nyomában felrebbenő madársereg Szárnyának riadt verdesése Zúg a légen át. Néhány

Teljes bejegyzés »

Valaki sír az éjszakában

Valaki sír az éjszakában (ViLLaneLLe)   Valaki megtört szívvel sír az éjszakában. Lélekgyöngy áztatta szemmel az ég felé tekint. S ölelné azt, ki csak reá

Teljes bejegyzés »
Versek
Veress Zita

Elviszi a szél

Vajon itt vagyok még, vagy csak álom a lét? Falra vetett árny a képem. Nem éltem, csak hittem, s elviszi a szél, amit a lelkem

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Tóth Lászlóné Rita

A tükör

Épp olyannak fogadj el, mint amilyen vagyok szereteted tükrében majd változni fogok. Olyan leszek, amilyennek a tükör mutat, te tartod elém és megvalósítod magad.   Az

Teljes bejegyzés »

Megdermedt a csend

Megdermedt a csend, s benne fagyva én. Olvasztva a múlt, s fűtve új remény.   Villogó a tér, rám vetít csodát. Izzó kék szeme, újra

Teljes bejegyzés »

Húsz év

A kórházi folyosón álltam finom húslevessel a kezemben, amikor Bálint megszületett. Hamar kiderült, hogy Ő az, mert sírásból kezdődő igazi oroszlánbömbölés pergette le a vakolatot,

Teljes bejegyzés »