Vége lesz

Egyszer vége lesz a télnek,

És szállhatnak újra a szívek.

Hely lesz a reménynek,

Lesznek újra ragyogó színek.

 

Csak még egyszer megnézem

Magam mögött az utat.

Leült már rajta a por, emlékszem,

Ott. Valahol ott fakasztottunk kutat.

 

Élénk emlék még minden lépés,

Most csak a fagy és hó fedi.

Nincs már olyan sok kérdés,

Az élet mind elfeledteti.

 

Igen, vége lesz már a télnek,

Zsigereimben pezseg már a tavasz!

Feszült káosz csattan a szélnek,

S az ütközet rügyeket fakaszt.

 

Hosszú volt, de lassan közeleg a vég.

Gyengülnek az alantas harcok, 

Kapar a torzonborz füstfelhő még,

De hiába: lassan felderülnek az arcok.

 

Csorba Viktória
Author: Csorba Viktória

Csorba Viktória az Irodalmi Rádió szerzője. Tizenegynéhány éves lehettem, amikor először papírra vetettem kezdetleges írásaimat. Mint hogy Fekete István regényein nevelkedtem, kiskamasz fejjel főként állatokról szóló versek szaladtak ki a tollamból. Kicsivel később iskolai feladványok kapcsán készült néhány kezdetleges novella… szigorúan gyerek fantáziára alapozva. A lázadó tizenéves korszak főként baráti körök zenekaraihoz fűződött. Szerettem ad-hoc összedobott zenére dalszövegeket írni. Bár a zene múló hóbort volt többünk életében, az írás szeretete számomra megmaradt. Huszonéves koromtól egyre gyakrabban ragadok tollat, hogy rímekben fejezzem ki a gondolataimat. Alkotásaimban központban áll az emberi lélek, különböző élet- és sorshelyzetek, valamint mozgatórugóink: az ember öröme és bánata. Verseimet, ritkábban novelláimat íróasztal fiókom rejtegette sokáig, egyre bővülő tartalmával, mígnem 2019-ben vettem a bátorságot, hogy a pódiumra lépjek. Sikeresen szerepeltem irodalmi pályázatokon, és még ebben az évben jelentek meg verseim különböző antológiákban. Nagy örömömre szolgál hogy szélesebb olvasói körrel és poéta társakkal találkozhatok kortárs portálokon.

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


LÉGY A MINDENEM. Légy a múzsám,bírám,légy kritikusom. Légy szenvedésem,örömöm,bánatom. Légy életem,szerelmem,vágyam,álmom, csak közömbös ne légy,az lesz halálom. Szeress,őrült vad szerelemmel, akár langyos kihült érzelemmel, vagy

Teljes bejegyzés »

TADAM,TADAM,TADAM, Andalító lüktető ismerős dallam, tadam tadam tadam,szíved hangja. Nekem szól e dal’hisz bennem élsz, minden dobbanása egy drága emlék. Rabul ejtett varázsos éjszakánk, belém

Teljes bejegyzés »

MÉRT ÉPP TÉGED… Azt kérded mért épp téged szeretlek ? mondanám’tudom hallani szeretnéd, de még nem tudok,nem felelhetek. Nem mondhatok neked közhelyeket. Még új lelkemnek

Teljes bejegyzés »

EGY LÉLEK VÍVÓDÁSAI Késő éjjel volt.Ágnest ismét elkerülte az álom.A hetek óta tartó gyötrődés kialvatlanság kiült az arcára.Gyűrött volt,szemei vörösek,alatta mély karikák táskák.Pár kilótól is

Teljes bejegyzés »

Örök idő

Fiók mélyén sok ritka kincs, amit feledés ostromol. A fényben minden történet ismert részeire bomol: itt-ott szomorúság suhan, öröm szikrázik valahol, majd mind lecsillapodik és

Teljes bejegyzés »

Hála – most!

Gyötrődsz a múltadon, és szorongsz a majd miatt, pedig szép lehet ez is: az „éppen most” pillanat, csak nyisd rá a szemed, és a kóborló

Teljes bejegyzés »