A Csitári hegyek alatt

A Csitári hegyek alatt

Szökik a tél , hogy megérkezzen
amit annyira szívünk remél
Tán már kopogtat a tavasz
hogy elvigye a covidot a szél
Az időnk meg gyorsan halad
Csak a lelkünk békéje marad?
A téli disznóvágás maradványai
s füstölő illatos árnyai
meg az új bor csillogásai
ismét feltölt energiával
Szürke téli hónapjaink
mely tovább fehérítette
ritkuló sovány hajszálaink
A politika küzdőtere
mely benyomult
mindennapi életünkbe
Csaknem kiszárította lelkünk
s könyörögni kezdtünk
Ne hagyj el édes Istenünk
És jött a vészes híradás
a szomszédban hallható fegyverropogás
A Csitári hegyek alatt
csendben élnek magyar falvak
Vendégváró igaz szívű
mosolygós dolgos emberek
A határban szépen megművelt földek
városaikban ősi kultúr kincsek
Féltve őrzik magyarságukat
népviseletbe öltöznek
ha vendéget várnak
Étellel itallal megrakott asztalok
ezért ha kell disznót vágnak
Cirkusz színész-bohóc a kapitányuk
Vissza tartja a magyar ifjakat
képes feláldozni az ártatlanokat
A Csitári hegyek alatt
sírnak a fák, mert árva maradt
Futva menekülnek kis batyuikkal
egyedül maradtak szerény vágyaikkal
Adj Urunk Békét, békét a világnak
Hogy szolgálhassunk dicsőséggel
Az elárvult magyar hazának. a hazának

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

+ 14 = 20

Álomváró

Este van. Vár az ágy. Egy plüssmalac röfög. A tej is megalszik, falevél sem zörög. Pulóvert fon pók a sarokban. Gyere, bújjál ide gyorsan. Betakarlak,

Teljes bejegyzés »

Időutazás

A fűben pihenve néztem, mint játszik a fény, a levélmintás árnyék, és az akácillattól bódult sok pici lény a diófa alatt, békés bűvkörödben. Bőröd feszes

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Serfőző Attila

A titok

  Az út jégbordás hátába csontig vájó nehéz hideg kapaszkodott. Egy néptelen, kacskaringókkal ébren tartó úton a település benzinkútjához ért, s nyomban a mozgássérültek parkolására

Teljes bejegyzés »

Kézen fogott az Isten.

Hitemmé vált a talpam alatt Tévedésein kopott utam. Hajnalok pírján éjbe hasadt. Mégis, fénye szívemre zuhant.   Vesztett tegnapok sírásait Konokul újra kísértettem, Díszítve zörgető

Teljes bejegyzés »

Minek nevezzem…?

Minek nevezzem az álmot… mely szívembe mennyei fényt sugároz, mely az odaföntvalók földi mása, lényemnek vajúdása? Minek nevezzem az álmot… mely szerelmi lázt hoz, s

Teljes bejegyzés »