A Csitári hegyek alatt

A Csitári hegyek alatt

Szökik a tél , hogy megérkezzen
amit annyira szívünk remél
Tán már kopogtat a tavasz
hogy elvigye a covidot a szél
Az időnk meg gyorsan halad
Csak a lelkünk békéje marad?
A téli disznóvágás maradványai
s füstölő illatos árnyai
meg az új bor csillogásai
ismét feltölt energiával
Szürke téli hónapjaink
mely tovább fehérítette
ritkuló sovány hajszálaink
A politika küzdőtere
mely benyomult
mindennapi életünkbe
Csaknem kiszárította lelkünk
s könyörögni kezdtünk
Ne hagyj el édes Istenünk
És jött a vészes híradás
a szomszédban hallható fegyverropogás
A Csitári hegyek alatt
csendben élnek magyar falvak
Vendégváró igaz szívű
mosolygós dolgos emberek
A határban szépen megművelt földek
városaikban ősi kultúr kincsek
Féltve őrzik magyarságukat
népviseletbe öltöznek
ha vendéget várnak
Étellel itallal megrakott asztalok
ezért ha kell disznót vágnak
Cirkusz színész-bohóc a kapitányuk
Vissza tartja a magyar ifjakat
képes feláldozni az ártatlanokat
A Csitári hegyek alatt
sírnak a fák, mert árva maradt
Futva menekülnek kis batyuikkal
egyedül maradtak szerény vágyaikkal
Adj Urunk Békét, békét a világnak
Hogy szolgálhassunk dicsőséggel
Az elárvult magyar hazának. a hazának

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Rezgés

Nem értem meg, miért könnyebb irigynek lenni, Mintsem a másikkal együtt örülni. Tényleg ezt akarjátok magatokban táplálni? Ahelyett, hogy a magunk útját akarnànk megtalálni. Miért

Teljes bejegyzés »

Átutazó

Soha, senkitől nem sajnáltam s irigyeltem semmit. Csak harcoltam mindig a többért, a jobbért, úristen, de mennyit… A magam életére összpontosítok, s próbálom belőle a

Teljes bejegyzés »

Kezedbe adnám

Kezedbe adnám   Kezedbe adnám az egész életem, Én egyetlen szívem és szerelmem. Amiről eddig álmodtam, s amiben hiszek, Szívemmel boldogan adnám életem. Ha elfogadnád

Teljes bejegyzés »

Fák az utcán is

Edit Szabó : Fák az utcán is Terebélyes fák nyílnak, tavaszban úgy bíznak, utca hosszán virítnak, méhek rajta híznak. Rózsaszínű virágok terpeszkednek vágyón, tova szállnak

Teljes bejegyzés »

Szerinted mit csináljak?

Megbántam, érted?  A sírás fojtogat,  A saját gondolataim őrölnek,  mint valami daráló.   Igen, el akartam titkolni, Hogy nem bírok magammal harcolni, Mivel gyenge vagyok,

Teljes bejegyzés »

Éjszaka

Fenn a magasban,   az öreg templom tornyában,  a tétova csendben,   komótosan, lassan,  megkondul öblös, érces hangján  a nagyharang,  jelezvén, hogy immár este van.      Hamarosan a napnak vége szakad.  Mostanra

Teljes bejegyzés »