Lélekvilág

Még süt a nap, milyen szép,
De felhők gyűlnek körém.
Még vidám világ vár rám,
Hol ember éli álmát.

Felhők gyűlnek már körém,
Egy esőcsepp hull mögém.
És elered a zápor,
Lám, el kell mennem távol.

Oh, a felhők követnek,
Vízzel engem üldöznek.
Lelkes lelkem lélegzik,
S kedves könnyek képezik.

Lelkem nem, nem nyugszik meg,
Most belém a jó száll be.
És látom, most minden jó,
Elvitt engem egy hajó.

Egyszer lent, és egyszer fent,
Boldog lét, én érzem ezt.
Lélekvilág, ugyan mi?
Nem hagy ő már nyugodni.

Tyukody Ruben
Author: Tyukody Ruben

Üdvözlök mindenkit! Tyukody Ruben vagyok, amatőr költő, író. 2008. november 8-án láttam meg a napvilágot Máramaros megye székhelyében, Nagybányán egy erdélyi magyar család legidősebb gyermekeként. Innen egy olasz kisvárosba, Cerveteribe vitt a sors, ahol 5 évet töltöttem el kisgyerekként. Jelenleg Budapesten élek a szüleimmel és testvéremmel, tanulmányaimat pedig Szentendrén végzem. Az irodalom iránti szeretetem egészen 3-4 éves koromig vezethető vissza. Már akkor is szerettem meséket szavalni az óvodában, igaz, még csak olaszul. Később, Magyarországon magyarul is mondtam verseket és prózákat szavalóversenyeken, emellett pedig én magam is megpróbálkoztam a mese- és történetírással. A versírással 11-12 éves koromban kezdtem el foglalkozni. Eleinte még igencsak silány verseket alkottam, hisz egyes helyeken még a szótagszámra sem figyeltem. Emlékszem, az első versemet a müncheni sörfesztiválról írtam egy német óra után. Elég érdekesre sikeredett így 1,5 év után visszanézve. A költésben folyamatosan fejlődtem, és bízok benne, hogy még fogok is, mert van miben. A verseim, meséim, prózáim mellett még tavaly tavasszal-nyáron írtam egy drámát, amelyet majd egyszer szeretnék kiadatni, de színpadon is szívesen látnám viszont. Ezek mellett pedig írok még haikukat és apevákat is. Az alkotás számomra egy élmény. Megnyugtat, jó érzés kiadni magamból a felgyülemlett stresszt, feszültséget, vagy csak pusztán leírni azt, ami körülöttem van....

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

68 + = 73

Beteljesedés

Beteljesedés   Bár csapdosok, mégis helyben állok, Összefüggéstelen forgó kergebirka, Szárnyra kapok, fel sohasem szállok, Szabadedzés vas szívemnek titka,   Hogy magasan szárnyaljak a légben

Teljes bejegyzés »

Én vagyok ki szólok

Edit Szabó : Én vagyok ki szólok Én vagyok,ki szólok hozzátok, kinek verseit olvassátok, és vállalom minden soromat, szavaim a szívemből szólnak ! Átadom nektek

Teljes bejegyzés »

Égig érő…

Egy óriás karácsonyfa állt a szoba sarkában. Lehet, hogy csak azért tűnt oly nagynak, mert én igen pici voltam. Egészen a plafonig ért. Az „égig”!

Teljes bejegyzés »

Színről színre

Színről színre   Körülbelül hét éve történt. Valami monoton háztartási munkát végeztem, ám a szokásostól eltérően teljesen üres volt az agyam. Nem szerveztem semmit, semmin

Teljes bejegyzés »

Állj fel

  Hol van az alázat s hol a szeretet mit az élettel kaptál? Fenn hordod orrod, jársz kelsz a világban, sajátod nem ismered már. Oly

Teljes bejegyzés »
Versek
Tóth Ágnes

Légy te is virág

    Magok vagyunk, fény felé nyújtjuk két kezünket Mint virágok tavasszal az éledő mezőn, réten – Sok színben pompázik az ember és az élet

Teljes bejegyzés »