Lélekvilág

Még süt a nap, milyen szép,
De felhők gyűlnek körém.
Még vidám világ vár rám,
Hol ember éli álmát.

Felhők gyűlnek már körém,
Egy esőcsepp hull mögém.
És elered a zápor,
Lám, el kell mennem távol.

Oh, a felhők követnek,
Vízzel engem üldöznek.
Lelkes lelkem lélegzik,
S kedves könnyek képezik.

Lelkem nem, nem nyugszik meg,
Most belém a jó száll be.
És látom, most minden jó,
Elvitt engem egy hajó.

Egyszer lent, és egyszer fent,
Boldog lét, én érzem ezt.
Lélekvilág, ugyan mi?
Nem hagy ő már nyugodni.

Tyukody Ruben
Author: Tyukody Ruben

Üdvözlök mindenkit! Tyukody Ruben vagyok, amatőr költő, író. 2008. november 8-án láttam meg a napvilágot Máramaros megye székhelyében, Nagybányán egy erdélyi magyar család legidősebb gyermekeként. Innen egy olasz kisvárosba, Cerveteribe vitt a sors, ahol 5 évet töltöttem el kisgyerekként. Jelenleg Budapesten élek a szüleimmel és testvéremmel, tanulmányaimat pedig Szentendrén végzem. Az irodalom iránti szeretetem egészen 3-4 éves koromig vezethető vissza. Már akkor is szerettem meséket szavalni az óvodában, igaz, még csak olaszul. Később, Magyarországon magyarul is mondtam verseket és prózákat szavalóversenyeken, emellett pedig én magam is megpróbálkoztam a mese- és történetírással. A versírással 11-12 éves koromban kezdtem el foglalkozni. Eleinte még igencsak silány verseket alkottam, hisz egyes helyeken még a szótagszámra sem figyeltem. Emlékszem, az első versemet a müncheni sörfesztiválról írtam egy német óra után. Elég érdekesre sikeredett így 1,5 év után visszanézve. A költésben folyamatosan fejlődtem, és bízok benne, hogy még fogok is, mert van miben. A verseim, meséim, prózáim mellett még tavaly tavasszal-nyáron írtam egy drámát, amelyet majd egyszer szeretnék kiadatni, de színpadon is szívesen látnám viszont. Ezek mellett pedig írok még haikukat és apevákat is. Az alkotás számomra egy élmény. Megnyugtat, jó érzés kiadni magamból a felgyülemlett stresszt, feszültséget, vagy csak pusztán leírni azt, ami körülöttem van....

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

KISLÁNYOM

Mint a legtöbb írásom ez is egy pályázatnak köszönheti létrejöttét. A pályázatot az Otthonápolás világnapjára írta ki a Lépjünk, hogy léphessenek nevű egyesület. Helyezést, díjat nem nyertem, de művem bekerült a pályázatra beküldött valamennyi írást egybegyűjtő, a témához méltó, gyönyörű kiadványba. Büszke vagyok a megtisztelő megjelenési lehetőségre, s egyben köszönöm is azt.

Teljes bejegyzés »

Tőzsdei idill

Sunyin osonva mosolya vibrál, puha léptekkel nesztelen suhan, fagyos ködöt hintenek finom hangjai: Szolga had! szólíts úgy, hogy uram! Csak szűkölő félsz  szava sejlik, felette

Teljes bejegyzés »

Esti randevú

Edit Szabó : Esti randevú          /   Műdal dialóg formában / “Csókot kaptam nem is olyan régen,” mert szeretsz engem,szívből igazán, minden

Teljes bejegyzés »

ERZSÉBET KIRÁLYNŐ

        ERZSÉBET KIRÁLYNŐ            Csodás uralkodó voltál, ismerték a  nevedet, Hisz amit Te képviseltél, maga volt a SZERETET. Hetven évnyi uralkodás…nem volt sokszor könnyű dolgod,

Teljes bejegyzés »

A világ rendje

Egy idős nő szaladt a nyiladozó virágú akácfák sora alatt a szomszédos parasztházig. Szoknyáját a térdéig felhúzta úgy kerülgette az út menti pocsolyákat. – Károly!

Teljes bejegyzés »