Kikelet

Zsendül a zöld a végeken,
Serken a sárga a réteken,
Zendül a dal az ághegyen,
Kikelet táncol a szeleken.

Tűnik a hó vízereken,
Éled az ág a bereken,
Táncol a nap és féktelen,
Semmi sincs, ami fénytelen.

Napsugár ébreszt melegen
Minden szunnyadót odalenn
S ébred az élet, eleven,
Pompázó tavaszi színeken.

(2026. 03.)

Vajna-Kánagy Rozi
Author: Vajna-Kánagy Rozi

A nevem Vajna Tamásné. Írásaim alkotójaként Vajna-Kánagy Rozi, az Irodalmi Rádió szerzője vagyok. A Hajdú-Bihar vármegyei Pocsajban élek, egy felnőtt fiú és leány boldog édesanyja, egy csöpp tündérkislánynak pedig a nagymamája vagyok. A mesékből is ismert Hencidáról származom, ahol valóban egy mesevilágként éltem meg a gyermek- és ifjúkorom, ugyanis csodás természeti környezet vett körül és olyan kivételes emberek, akikről számtalan verset lehet írni, vagy meséket szőni. Hosszú évek óta óvodapedagógusként dolgozom a település Kikelet Óvodájában, ahol a legkisebbek között töretlen szeretettel gyakorlom a hivatásom! A családom és a hivatásom mellett a legtöbb művészet lelkes rajongója voltam mindig, legyen szó irodalomról, festészetről, szobrászatról, építészetről, színházról, zenéről, de bármi másról. Mivel vidéken élek, ezer meg ezer szállal kötődöm a természethez, így szűkebb és tágabb környezetemhez, a vármegye ilyen és fentebb említett értékeihez is. Régóta írok mindarról, ami belülről megérint, megindít, de eddig csak a fiókban porosodtak az írásaim. Úgy gondoltam, most bátorkodom a fiók mélyéről kilépni és az első bizonytalan lépéseket megtenni írásaimmal a külvilág felé.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Csengő

Asztalomon, mint őr nyugszik az öreg csengő álmaim felett. Kopottas már külseje a sok-sok éves nap-hold ciklusoktól, De még éles csengése a boldog időknek mosolyától,

Teljes bejegyzés »

Alkonyodó pusztaság

Alkonyodik. Halkul a pusztaság, már pihenni készülődik. A selymes vízként szétterülő, éltető fény visszahúzódik. Némuló világ, mező, legelő, az ég is elsötétedik, S a távolban

Teljes bejegyzés »

Koronazár

Józsi arra ébredt, hogy a szemét égeti a nap. A kocsma bejárata előtt találta magát az árokban, és piszkosul el volt ázva. Majdnem annyira, mint

Teljes bejegyzés »

A térdelő akt

A térdelő akt   Szépség és kecsesség, Arca csupa báj. Karcsú, formás a teste, Nincs rajta egy deka fölös háj. Hosszú, hullámos fekete haja Formás

Teljes bejegyzés »

Fényfesztivál

Fényfesztivál Fények, újra remélek, Fejemen cukorsüvegem, Téged becézlek, oh, téged becézlek. Iramlanak rajtam, Hajamba kapva a zöldek, a kékek, Lila ruhámba térnek, S lassan összeáll,

Teljes bejegyzés »