Ha teknős lehetnék

Ha teknős módjára páncélt viselnék,

az megvédene talán tőled is.

Lassú léptekkel tovább araszolnék

s megkeményíteném a szívem is.

 

Tudod, a teknősök sokáig élnek,

sokáig, de mindig magányosan.

Talán, ha én is a tengert járnám,

nem sebesíthetnél meg halálosan.

 

A páncél csak álom: nem így születtem,

nem véd meg tőled csalfa kedvesem.

Mikor mér azt hiszem: megmenekültem,

megjelensz, s újra tiéd az életem.

 

Miért játszol velem, mint teknőssel a vihar?

Miért sodródom a kedved szerint?

Hálód kiveted, és a partra vonszolsz,

játszol velem, majd eldobsz megint.

 

Ha teknős módjára páncélt viselnék,

meghúzódhatnék védelmező sziklák alatt.

Magányom nem fájna, nem szomorkodnék,

s akkor talán elfelednélek egy pillanat alatt.

Holéczi Zsuzsa
Author: Holéczi Zsuzsa

Holéczi Zsuzsa az Irodalmi Rádió szerzője. Holécziné Tóth Zsuzsa vagyok, nyugdíjazásomig egy bankban dolgoztam vezető beosztásban. Az Alföldön egy kis faluban születtem, ezután Kecskeméten éltem a férjemmel és fiammal, de egy szakmai kihívás miatt tizenhat évvel ezelőtt Piliscsabára költöztünk. Nyugdíjasként szellemi elfoglaltságot is kerestem,  előbb nyelvtanulásra gondoltam, majd kis idő elteltével megfogalmazódott bennem az a diákkorom óta dédelgetett vágy, hogy írni kezdjek, talán még nem késő. Már a Középiskolai tanulmányaimat befejezve népművelés-könyvtár szakon szerettem volna továbbtanulni, de édesapám 17 éves koromban bekövetkezett halála után kereső nélkül maradt a család, ezért munkába álltam – és az évek során egyre messzebb kerültem ettől az elképzeléstől. Az irodalomszeretet és a jó fogalmazási készség persze megmaradt, és mindig jó szívvel gondolok a Középiskolai magyar tanáromra, Baltás Dánielre – illetve az ő osztálytalálkozónkon tett kijelentésére. “Bölcsész létemre az olyanok miatt volt érdemes magyart tanítani, mint  amilyen diák maga volt Zsuzsa “. Az egyetlen tantárgy amiből “dicséret” -tel érettségiztem  a magyar volt, és valahol a lelkem mélyén mindig készültem arra, hogy majd egyszer annál komolyabb “művet” is írok, mint a Macskaújságban közzétett 2 oldalas “nekrológom”. Kedvenc hetilapomat olvasva üzenet értékű volt számomra a Központi Médiaakadémia felhívása, mely szerint képzést indítanak írói ambíciókkal rendelkezők számára. Megosztva elképzelésemet...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Reptér

Adél leparkolt a reptér elött. Alig talált helyet, a gondolatai folyton elkalandoztak, nehezen koncentrált a vezetésre. Még mindig hezitált, hogyan vonja kérdőre Ákost. Egyáltalán kérdőre

Teljes bejegyzés »

Árnyék a felhőkben

  Jack nadrágját porolgatva feltápászkodott és miután szeme hozzászokott a sötétséghez, óvatosan körülnézett. Egy temetőben ébredt. A tegnapi lövöldözés után nem csodálkozott volna, ha a

Teljes bejegyzés »

Füstbe szakadt szó

Hajnal hamván bomló könnyet suttogó hó üres nyom a vásznon álmokat eltipró   a tántorgó csendben csukva maradt ajtó elfulladó léptű csábító, te rontó –

Teljes bejegyzés »

Fáj

Tűk szurkálják a testet, a hallgatás most reszket. Kávém már csak hideg folt, falon túl a szél sikolt.   Betévedt egy fénypászma, elesett, kis ostoba…

Teljes bejegyzés »
Hírek
Zsoldos Árpád és Adrienn

Tollas-bundás irodalom – pályázati kiírás

Tollas-bundás irodalom az Irodalmi Rádió pályázata Lehetőség az Irodalmi Rádió 2026. évi állatokról szóló antológiájában való megjelenésre, az Irodalmi Rádió alkotóközösségéhez való csatlakozásra is. Tudnivalók:

Teljes bejegyzés »

TRANSZ 80

Az egyetemi diszkó parkettjére Michael Jackson, Madonna nyomta az ütemet… a sötét kupola alól záporoztak a villogó fények. Nem álmatag hullás volt ez, hanem stroboszkóp-fehér

Teljes bejegyzés »