Rózsa Iván: Biztos és bizonytalan

Rózsa Iván: Biztos és bizonytalan

Lojalitás
Mi rosszabb: a megváltozhatatlanba való apatikus-apolitikus beletörődés vagy az értelmetlennek tűnő lázadás? Lassan már az egész ország lojális kanálissá válik…

Az ember…
Az ember mindennél-mindenkinél okosabbnak hiszi magát, csak az élet értelmére még nem jött rá. Az ember Istennek képzeli magát, ám fogalma sincs a világ kezdetéről, csak találgat. Az ember a teremtés koronájának gondolja magát, de az állatoknak is több emberi érzésük van, és a növények is hasznosabbak, önzetlenebbek nála. Éppen ezért elég kevés embert lehet embernek nevezni, aki mindezt tudja; érzi az élet titkait, és nem filozofál feleslegesen, hanem teszi a dolgát, s közben élvezi az egyszeri és megismételhetetlen, csodálatos életet!

Lelkek
A pénzzel kifizetett, megvett lelkek fabatkát sem érnek. Mert aki eladja a lelkét, akinek meg lehet venni a lelkét, annak a lelke olyan fene sokat nem is érhet. Akinek pedig tényleg értékes a lelke; sohasem adja el azt. Ez a paradoxon a Sátán bazi nagy pechje!

Banális
Elcsúszott egy banánhéjon, eltörte a lábát. Banális, banános eset!

Ebben a dimenzióban…
Minden jó szándékú ember kívánsága csak ez lehet: pusztuljon a Gonosz! Csak az a baj, hogy ebben a dimenzióban általában a Gonosz akarata érvényesül, és a jó emberek távoznak idő előtt sorban.

De!
De a halál nem válogat: a Vég mindenkit utolér!

Biztos és bizonytalan
Ebben a világban minden biztosnak tűnik: van testünk és lelkünk. (Ez utóbbi már, akinek van…) Van akaratunk, de a végén ez sem segít, hiába nem akarunk meghalni, a legbiztosabb éppen a kaszás eljövetele; utána minden bizonytalan.

Tuti biztos?
Tuti biztos életünkben is szinte minden bizonytalan, főképp a mai világban: vajon mit hoz számunkra a jövő? Hogyan lehet tervezni, hogyha még a közeljövő sem biztos?!

Sarlatánok
Ami biztos: egy bizonytalan, zavaros világban elszaporodnak, felszínre kerülnek a sarlatánok. Főképpen, ha sarlatánok, hamis próféták vannak hatalmon is. Aztán elhalászgatnak együtt a zavaros vízben, és kifognak jó pár „halat”.

Korunk
Korunk a kifordított, kiürült értékek korhadt világa. Pont olyan, mint az emberiség eddig szinte összes korszaka…

Értékek
De mindig voltak olyanok, akik ilyen körülmények között is értéket „termeltek”. A művészek a maguk által teremtett külön világukban élnek, melyet többnyire csak haláluk után, fáziskéséssel ért meg és követ a világ. Sajnos, az értékekből is üzlet lesz egyszer… De nem csupán gazdag sznobok falán lógnak értékes festmények, bár ha nagy értéket képviselnek ezek, eleve gazdag a tulajdonosuk. Akkor lenne harmónia szerte a világban, ha minden érték megfelelő, méltó helyre kerülne egyszer; és ami értéktelen: végleg a történelem szemétdombjára!

Budakalász, 2022. június 2-3.

Rózsa Iván
Author: Rózsa Iván

Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harmincöt éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Prózák
Vígh Erika

A „magyar” Feri

A „magyar” Feri   1957 januárjában, két és fél hónappal a forradalom kitörése után egy szőke, szeplős kisfiú lépett be a hatodik osztály tantermébe –

Teljes bejegyzés »

Édesanyámnak

  Néha azért verselek, Hogy a bennem lévő érzelmek El ne vesszenek S emlékezzenek arra, hogy élhetek.   Köszönöm a jóistennek, Hogy túléltem ezt az

Teljes bejegyzés »

Köszönöm

Százszor köszönöm, hogy, szürke életembe felkelő napként gyakorta beragyogtál, köszönöm, hogy léptem elé rózsát szórtál. Bánt a kétely, hogy vajh megérdemeltem-e? Szeretem a rózsát, lábad

Teljes bejegyzés »

A kagyló

A férfi rosszkedvűen sétált a tengerparton. Lábával bele-bele rúgott a kagylókba. Egyszer csak meglepődve vette észre, hogy egy zárt hever előtte. Biztos üres. – gondolta.

Teljes bejegyzés »

Boldogok a szelidek

Boldogok a szelidek, mert övék lesz a Föld. „Egy angyal nappali fénybe rejtezett, áttörni készül az ózonréteget” Ő üdvözelte egykor Máriát, hogy meg fogja szülni

Teljes bejegyzés »