Édesapámnak!
Édes jó apám, igazad volt, lett neked.-Amiért dolgoztál, amit összeraktál, minden odaveszett.- S ez, hogy történt meg? Kinek a hibája?-Tudom te jól tudod. Én sem említém. Minek is? Hiába!-Igen ez így volt. Mentél az Izzóba munkába.- Otthon várt a kert a jószág s még e mellett napszámba.-Mentem én is veled, gyermekkorom óta.-Tudtam nehéz a terhed, és e terhet csak a te vállad hordta.-Ha morogtál is velem, e roppant súly miatt.-Kamaszodtam éppen, de értett téged fiad.-Iskola és aztán nősültem is, volt némi távolodás.-De így is segítettem, ha nem is tudja más.- Unokáid mikor óvatosan vetted kezedbe. – Mosoly volt arcodon s örömkönny szemedbe. – Rengeteg tervem volt, hogy, mit kéne tegyek. – Hogy a kenyérből mit adtál, asztalodra én is visszategyek.-Példát munkából, kitartásból te mutattál nékem.- Dolgos, szorgalmas parasztá, te neveltél éngem. -Délelőtt – délután mentem is munkába.-Egyik mellékállás, másik meg a fő, odabent gyárba.-Mikor beteg lettél, nagyon megijedtem.-Féloldali bénulásból, épülésed látva, bizony reménykedtem.-Ám akkor vezetéttek a vizet, s az árkot így is ástad.-Isten elküldte angyalát érted, se én, s persze te se vártad.- Nem volt már választás, az angyal ezt közölte veled. -Mennyország kapuja tárva volt már, úgy várták lelkedet. – Apám! Tőled elbúcsúznom, időm se maradt. – Nyugugodj békében, az égiek őrizzék nyugalmadat!
Felföldi Lajos
2020. Április. 26.
Author: Felföldi Lajos
Felföldi Lajos vagyok. Már gyermekkorom óta írok verseket. Ám hosszú évtizedek múltak el írás nélkül. 2019 óta viszont elég aktívan indult el az áradat. Azóta sorban születnek amatőr verseim. Köszönet az Irodalmi Rádiónak, mert már pár művem megjelent antológiáiban. Folytani szeretném az írást, számomra egy lelket gyógyító és erősítő kúra!
