A világ tetején

Kicsi és csillogó szemek,

Sustorgó boldog saruk.

Rizses tenyérbe szoruló Malák,

Zengő tálak szabta lendület.

Rám tekintő, kíváncsi félszeg mozdulat,

Nyíló táska, cukrok, tollak.

Oda nézz, ez fog is!

Apró kezek indulnak, bármit kapni,

Ünnepnap ez a mai.

Minden mosoly, köszönet.

Ott, hol az ég a földdel összeköt,

Éhező és türelmes népek,

Nélkülöző, de hívő rendek.

Hol a gyengédség az erő, és békesség a győzelem.

Én köszönöm Nektek, én vagyok a szegény,

Elárvult gyötrelem.

Veletek marad szemem, lelkem,

Ingatag, poros tetők közt

Felemelt a hála, szeretet.

Horváth Attila
Author: Horváth Attila

Sziasztok, Horváth Attila, az Irodalmi Rádió szerzője. Voltam, vagyok, leszek.. Mindent csak Érte teszek. Élet, Szerelem, Érzelem, Vágy, Elfogadás. Itt és most, szárnyaljatok sorok…

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Itt vagyok

Ez a novellám az Irodalmi Rádió A nagy kék alatt és fölött című antológiájában jelent meg.   Eszter fülére húzta a narancssárga kötött sapkáját, amikor

Teljes bejegyzés »

Esőben

  Sárga fények közt lépdelve ernyőjével, Hölgy közeleg zsebében emlékeivel. Csodás ruhája eső áztatta kékség, Lelkében csend honol és tengernyi kétség.   Léptei némán ordítanak

Teljes bejegyzés »

Nyár vége, ősz eleje

  Hömpölygött a szél és sok felhőt gyűrt alá, Az égbolt viharfelhőkké nőtte magát. Dúlt, tombolt, sűvített, harcolt ég és a föld, Mégnem a felleg

Teljes bejegyzés »

Az ajtó

Az ajtó A délutáni eső épp csak elállt, de a város még mindig úgy gőzölgött, mintha lassan hűlő gépezet lenne. A járdán tócsák csillogtak, a

Teljes bejegyzés »

Lassú nyugalom

Rám szállt egy hulló levél, sárga volt, rajta arany szegély. Nem álltam meg, csak lassabban lépek, had ne érjenek utol a süvítő szelek. Nem kell

Teljes bejegyzés »