Téli táj
Havas erdő, hideg tél,
Csíp a hideg, csíp a szél,
Csíp a hideg akarat.
Páncél fedi a tavat,
Páncél fedi a jövőt,
A csökkenőt, a növőt,
Remények, új életek;
Víz szabja a méretet;
Dühös fohász; új világ;
Hogy rügyeznek majd a fák?
Él az ember, mely zsarol?
Hív egy hang a föld alól!
Lesz, mi dicséretre vall,
Lesz, mi elpusztul, elhal,
Dühöm hangosan szaval.
Visszhangozzák a szavam
Havas hegyek ide-oda,
Reményt hoznak: lesz még csoda! –
Egy felhő szitál havat,
Szép a téli akarat.
Pilisszentiván, 2022. november vége
Author: Fejérvári Sámuel
Fejérvári Sámuel vagyok. 2012 decemberében születtem Solymáron. Jelenleg Pilisszentivánon lakom. 7 és fél éves korom óta írok verseket, újabban (2025 nyara óta) a színdarabok is érdekelnek. A solymári Budapest School Általános Iskolában tanulok. A klasszikus zene is fontos a számomra, zenész családban élek. Hobbijaim a túrázás és az olvasás, a színházba járás is jelentős tevékenységem.
Egy válasz
Nagyon muzikális, szinte énekelni lehet, hallom benne a régieket…