Fény a hídon

Túl sokszor éltem már itt a Földön.
Az újabbat majd álomban töltöm.
Ha egyszer még felébredek,
megtalálom a lelkemet.
Eltűnik minden félelem.
Szeretném majd, hogy így legyen.

Bocsásd meg majd, ha rossz vagyok.
Bennem a régi, bús fagyok
jégvirágot fonnak lassan.
Csoda, hogy meleget adtam.
Majd, ha újra megszülettem,
mosoly leszek szép szemedben.

Fa leszek, ha virág leszel,
dicsérem, ha bármit teszel.
Ha Nappá válsz, felolvadok.
Mindig csak feléd fordulok.
Át sok völgyön, magas hegyen
hogy világunk eggyé legyen.

Harmattal oltom a szomjad.
Terhed többé ne te hordjad.
Árnyat adok a melegben,
bújok bársony két kezedben.
Szellő lennél? Felhő leszek.
Megtisztítjuk a kék eget.

Táltossá válsz? Repít a szárnyad.
Madár lennél, az volna vágyad?
Gondolat, mi fészkemben fészkel?
Tűnő fény, velem jössz ma éjjel?
Tündérré válsz, ki gyógyít, szeret.
Embernek születsz, majd ilyen lehetsz.

Híd vagy Kedves, árkok fölött.
Öröm, hogy vagy. Árnyak mögött.

Bujdosó Miklós Gábor
Author: Bujdosó Miklós Gábor

Bujdosó Miklós Gábor vagyok. A „Tél és Karácsony 2022.” c. pályázatra küldött írásom óta nagy örömömre az Irodalmi Rádió állandó szerzője lehetek. Gyermekkorom óta olvasok, mesélek. Prózákat, verseket írok. Emlékeket kaptam idős emberektől, frisseket gyűjtöttem fiataloktól. Dolgoztam szállodákban, voltam kertész, fotográfus, éttermi vezető, hivatásomként evezős edző. Igaz és kitalált történetekkel igyekszem meglepni az érdeklődőket. Önálló mesekönyvem 2007-ben jelent meg. 2024 Könyvünnepére megszületett a Lírában kapható új novellás kötetem „Szökés a felhők fölé” címmel. Antológiákban is fellelhetőek gondolataim. Írásaimhoz kívánok egy kényelmes fotelt és benne örömteli időtöltést minden kedves Olvasómnak! Bujdosó Miklós Gábor https://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/felnottirodalom/regenyek/szokes-a-felhok-fole 

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Kicsiny falum KOSD

  A Naszály ölelésében megbújik egy falucska, ahol az estéknek még illata, a csendnek pedig dallama van. Kosd apró házikói között esténként ragyogó ablakok gyúlnak,

Teljes bejegyzés »

Önmagamtól messze

  Ne keress ott, ahol már nem vagyok. A tegnapok mögött, hol még egymásnak adtuk a holnapot.   Nem találsz mást, csak a székre dobott

Teljes bejegyzés »
Versek
Mészáros Csaba

A szabadság törvénye

Nem a kövek emlékeznek, nem az utcák őrzik a nyomot. A szabadság mindig ott születik, ahol valaki nemet mondott. Volt, hogy puszta kézzel álltak vas

Teljes bejegyzés »
Versek
Mészáros Csaba

Ismeretlen nyomokon

A hegygerinc szélén állt, alatta köd és rengeteg. Szürke ruhát öltött magára, hogy ne marjon bele a hideg. Valaha ő vezette őket, ismerte minden mozdulatukat.

Teljes bejegyzés »
Versek
Mészáros Csaba

Az erdő szeme

Sokszor jártam a bükkösben, ahol köd terül el a sziklák között. Hallgattam a lombok neszét, míg alkony szállt a völgy fölött. A vadőr azt mondta

Teljes bejegyzés »