Taníts meg, Teremtőm, hálát mondani,
Jólétben s rossz sorban hűnek maradni,
Köszönni az áldást, megköszönni mindent,
És köszönni azt is, hogyha semmim sincsen.
Boldogság – ez volt ifjúkorom vágyálma,
Nem szóltam akkor Uram, tehozzád soha.
Azt sem tudtam tán, balgán, hogy létezel,
Kősivatagon át Te kísérsz engemet.
Messze űzöl el kísértést s kísértőt,
Ki tükörben mutat délibáb-jövőt,
Pergő méz-szavakkal ígér új világot,
Mi füstté olvadva jár őrült táncot.
Adj hálát Uradnak, amíg még nem késő,
Ő az út, a cél, a fényes jövendő.
Köszönd meg életed, köszönd lélegzeted,
Ételed, italod, s hogy otthonod meleg!
Köszönd, ha koldus vagy, míg lesüt rád a nap,
Köszönd, ha beteg vagy, amíg meggyógyulhatsz!
Köszönd meg a párod, köszönd a gyermeked,
Tedd össze két kezed, s köszönd, mi nincs neked!
Kincset ne kérj, hamis csillogását ne vágyd
Annak, mit rozsda mar, s az idő foga rág.
Háladalod szóljon igaz, szép lelkedből,
Látsz, beszélsz és jársz, mondd érte: köszönöm!
Tanulj bár száz imát, mit szád égbe kiált,
Osztogasd aranyad, s gyógyítsd meg, ami fáj,
Jajszó, ha megzendül, rohanva hozz segélyt,
Míg hálával nem telsz, mindez semmit nem ér.
Egyetlen szó mentheti meg ezt a világot,
Csak suttogd el Uradnak halk, szelíd hangon,
S ne várj jó szerencsét, fogadd el, ami jön!
A legszentebb ima csak egy szó: köszönöm.
Author: Bora Ildikó
Bora Ildikó az Irodalmi Rádió szerzője. Eddigi életpályám során jó néhány foglalkozást űztem, voltam tanár, ügyintéző, ifjúkoromban operaénekesnek készültem, de az írásban találtam meg igazán önmagam. Minden egyes fázisát élvezem, az alapötlet megszületésétől kezdve a kézirat nyomdakészre formálásáig. Szeretek csukott szemmel révedezni, sosem látott világokban jönni-menni. A történeteimben az lehetek, aki nem vagyok, és a történeteim által lehetek az, aki valóban vagyok. Gyermekkoromtól kezdve gazdag fantáziavilágról tettem tanúbizonyságot, az édesanyámtól hallott meséket továbbgondolva újabb és újabb történeteket találtam ki. Diákéveimben versekkel próbálkoztam, később felfedeztem, hogy a prózában is otthon érzem magam. Eleinte rövidebb humoros történeteket írtam, majd 2017-ben, az Aba Könyvkiadó gondozásában megjelent A rettegés piramisa című regényem, ami egy Egyiptomban játszódó, kalandokkal és szerelmi szállal fűszerezett bűnügyi história. Gyermekkoromban öt évet töltöttem Kairóban a családommal együtt, így a könyvben szereplő helyszíneket volt alkalmam a valóságban is megismerni. Rövidebb prózai műveim témáját egy-egy érzésből, hangulatból, színekből, illatokból merítem. Jártamban-keltemben figyelem az embereket, mozdulataikat, hanglejtésüket, és máris körvonalazódik a fejemben egy újabb novella szereplője. 2021 őszén csatlakoztam az Irodalmi Rádió alkotóközösségéhez, ez év novemberében jelent meg egy novellám (Lelki szemetes) az Irodalmi Rádió Szegény az ördög, mert nincsen neki lelke c. kötetében. Ettől kezdve az Irodalmi Rádió szinte valamennyi antológiájában olvashatók...