Ünnep akarok lenni

Néha-néha megveszekedett, bolond nőt játszok
Semmit nem hallok és semmit nem látok
Szív nélkül, lélektelenül sötétben tapogatózok
Szavak nélkül, némán gyomorból ordítok
Néha akkor is röhögök, ha élesen hasogat
Azt se bánnám olyankor, ha elütne egy vonat
Beton falba verném akkor is az őrült fejemet
Ha tombolna bennem a legszelídebb szeretet
Néha kihangosodnak belőlem a gondolatok
Könnyezve hallgatom, ahogy mondja, ostoba vagyok
Néha elhalványodnak mind az élénk színek
Olyankor sarokba bújok és mindentől félek
Hiába tudom, hogy a szerelem egy csodás ünnep
És szeretni valakit a világon a legeslegkönnyebb
De mégis, mikor váratlanul betoppan és elém áll
Máshogy látom az Univerzumot, megijeszt
és ott a mellkasomba már be is fészkeli magát
Becsapom magam és azt hazudom, nem számítana
ha nem lenne örökre enyém
De én élni akarok vele mindig, a világ kellős közepén
Máskor meg félek és nagyon féltem magam,
Mert aki majd azt mondja szeret, és rám szüksége van
neki vigyáznom kell magamra, hogy tudja
velem minden rendben van
Csak a jó úton megyek, óvatos leszek
hogy ne fújjon tőle messzire a szél se
Mert csillogó szemekkel akarok belenézni az ő szemébe
Lehet, hogy néha nagyon ostoba vagyok, de
hiszek abban, hogy ha a szerelembe belebotlok
És neki adom a lelkemet mindazzal, ami csak én vagyok
Nem kell többé a bolond nőt játszanom, mert azt fogja érezni
hogy a legszebb ünnepe én vagyok
Kapusi Edit
Author: Kapusi Edit

Kapusi Edit az Irodalmi Rádió szerzője. A nevem Kapusi Edit.1968. július 28-án születtem Debrecenben. Itt is élek már több mint 30 éve. Két nagy fiam van. Az idősebbik fiam Máté, ő 29 éves, és ugyan azon a napon született, mint én. A másik gyerekem 21 éves. Az ő neve Soma.Saját vállalkozásba kezdtem, mellette pedig sok egyéb dologgal is foglalkozok. Nagy kihívás megfelelni és megállni becsületesen a helyem mint anya és dolgozó nő. Néha úgy érzem, nem is fog menni. De mindig kapok valahonnan egy lökést, egy kis energiát, amitől megint minden vissza áll a normális kerékvágásba. Egy darabig. Viszont az életszeretetemet, a jóságos világba vetett hitemet, azt nem tudja elrontani senki és semmi! Hitvallásom szerint, csak az tud élni, aki élni tud! Mindent kipróbálok, mindent meg akarok tapasztalni és folyamatosan tanulok. Szeretném, ha az engem körül vevő embereknek is át tudnám adni mindazt, amit már átéltem és megtapasztaltam. Azért, hogy ezáltal ők is érdemesnek tartsák magukat arra, hogy az életnél nincs nagyobb kincs a világon! A versírással már kamasz koromban megpróbálkoztam, kisebb-nagyobb sikerekkel. Egyik versem meg is jelent hajdanán a Debreceni Napló napilapban. Időnként, ha valami nagy trauma ér vagy épp nagy öröm, elfog a vágy, hogy le is írjam,...

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Veled álmodtam

Az éjjel, veled álmodtam, nem láttalak, csak a sziluettedet, egy ajtó mögött álltál, s én, nem érinthettelek, míly közeli volt a távolság, s elképzeltelek, a

Teljes bejegyzés »

Meddig

Hányszor hullik még, könnyem, utánad, hogy nem is tudsz róla, Hányszor szorítom még a párnám, egyedül, paplan alá bújva, hányszor serken még, fájó emléke a

Teljes bejegyzés »

Még kapaszkodom

Még kapaszkodom, pedig már jól tudom, engednem kéne, hogy a változás szele, tova sodorjon. Mint az utolsó, őszi falevél, mit áztat hideg eső, csípi jeges

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Darvak

Rózsa Iván: Darvak (Öt haiku) Elszáll a daru Madár; míg Pesten marad A daru, habár… Szállnak a darvak; Hírt visznek Hortobágyról: Létük örök nyár. Daruvonulás

Teljes bejegyzés »

Blog bezárása

Ez a blog végleg bezárt. Author: Hutás Mihály Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves,

Teljes bejegyzés »

Fegyverszünet

Renátó egyedül volt otthon a szobájában. Éppen a laptopja előtt ült és képeket keresett az iskolai kiselőadására. A világ legunalmasabb témáját kellett érdekessé tennie: a

Teljes bejegyzés »