Lennék

Szavaid közt
legszebb lennék,
simogatnám
lelkedet,

 

 

 

madár lennék
a kék égen,
és repülnék,
csak veled!

Ölelésben
lágyság lennék,
forró nyárban
lehelet,

rád borítnám
hajam selymét,
ha fognád a
kezemet.

Bánatodban
vigasz lennék,
dalt dúdolnék
teneked,

utunk végén
balzsamoznám
vihartépte
szívedet.

Pete Margit
Author: Pete Margit

Pete Margit az Irodalmi Rádió szerzője. Pete Margit a születési nevem, írásaimat ezen a néven teszem közzé. Lakóhelyem Polgár. Valójában minden életkoromban foglalkoztam írással, eleinte leginkább az „asztalfióknak” írtam. Családfakutatás után kezdtem el rendszeresen írni. Először családunk sorstörténeteit vetettem papírra, saját célra. Amióta életkörülményeim lehetővé teszik, egyre gyakrabban írok, mostanában leginkább verseket. 2008-tól jelentek meg írásaim, először az Accordia kiadó antológiáiban, később a Poet internetes versoldal kiadványaiban. Verseimet a Poet.hu-n, és a Facebookon publikálom. Verseimmel többször sikeresen szerepeltem versíró pályázatokon. Alkotásaim több alkalommal elhangzottak különböző rendezvényeken, és megjelentek helyi újságokban is. Az utóbbi időben sok gyermekverset írok, számomra is rejtélyes indíttatásból. (2012 -ben, egy országos gyerekvers-pályázaton 3. helyezést ért el egyik mondókám - Napsoroló mondóka -. Gyermekverseimre kiírt rajzpályázaton, és helyi iskolákban kisiskolások készítettek rajzokat. Ezeket a 2020-ban, az Irodalmi Rádiónál megjelenő kötetemhez felhasználtam. A gyerekeknek szóló verseimnél arra törekszem, hogy dallamossággal, humorral, érdekes „történésekkel” ébren tartsam a fiatal korosztály figyelmét. Szókincsüket verseim által próbálom gyarapítani. Kicsiknek szóló alkotásaimat unokáimon, és a környezetemben élő emberpalántákon tesztelem. Kedvelem a nyelvi játékokat, szójátékokat, felnőtteknek és gyerekeknek írt verseimben egyaránt. Szeretem a humort, és az életet – ahogy telnek az évek, egyre jobban. Saját magam alkotta mottóm: Ha írni akarsz élj, ha élni...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Prózák
Labádi Hanna

Az utolsó szó jogán

Soha nem gondoltam, hogy ez velem is megtörténhet. Mindig is tisztában voltam azzal, hogy az emberek, ahogy megszületnek, úgy meg is halnak. Azt is tudtam,

Teljes bejegyzés »

Hány élete van egy cicának ? ( Az enyémnek négy biztosan, de itt és most csak kettőről lesz szó ) I. Lodzsa vagy hátizsák Úgy

Teljes bejegyzés »

„ Örökkévaló  univerzumban „   Október végi ősködök szálltak le a Földre. Nem töri át se Nap, se Hold, se semmi csillag fénye. Örvénylő kék

Teljes bejegyzés »

A hit medrében

A hit medrében zátonyra futottam. Kiszaladt a víz alólam, Hajómat hiába kormányoztam.   Elvittem fiam és apám a templomba Ám lélekben mindig máshol voltam, Isten

Teljes bejegyzés »

A boldogság nyomában

Kézen fogott és kiléptünk az ajtón. Azon az ajtón, amin már megkopott a festék, a rézkilincset fényesre simogatta a kéz, akárhányszor belépett valaki. A kopott

Teljes bejegyzés »