Halál!

Halál!

Jő a halál, meghal a szeretet?
Az emberi gyarlóság mindig
és mindenütt háborúhoz vezet.
A halál nyirkos közelsége
rátekeredett a testre, s lélekre
Mindent visz magával
nála ez nem jár fáradtsággal
Tápláléka talán a szeretet halála,
megbontva a szív és agy egységét
Még az is lehet,hogy
meghozza az élet, s a világnak végét
Halál!-mi a fegyvered:
mi az, mi valóra váltja tervedet
A megkísértett áldozat bűnei:
a visszatérő bosszúvágy élcei
az anyagi, s a testi bujaság
az uralkodás, a hatalmi vágy
Csak egy új özönvíz eljövetele
moshatja le az emberiség tömérdek bűneit?
mi a szeretet megsemmisítésének eszköze
mely az értelmetlen halál bűnjele
Hogy megtisztult lélekkel
s a megmentett izzó szeretettel
járulhassunk a Szent sírhoz
hogy köszönetet mondhassunk az Úrhoz
Ki értünk legyőzte a halált
hogy visszanyerjük a szeretet hatalmát
hogy hamar elérjük a háború végét
hogy megvalósíthassuk a várva várt békét.

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Uncategorized
Tóth Lászlóné Rita

Hétköznapi történet

Bemegyek egy hatalmas bevásárló központba. Mennyi minden található itt, valójában nincs is annyi időm, hogy végig tudjam nézni. Az emberek nyüzsögnek, mint a hangyák –

Teljes bejegyzés »

A szenvedő

A kápolna kopott képén Szűz Mária szemét nézvén Könny kúszott a két szemembe Anyja néz a szenvedőre Kiszárad a szája sivár sivatagban messze kiált Szeretné

Teljes bejegyzés »

Elégia 2019 novembere

Aszott falevelek bántó zizegése lelkem darabkáit röpítik a szélbe. Csörgő fűszálak közt riadt békaporonty. Elmúlásról brekeg, s fájdalmat zokog. Sosem volt gólyák, elképzelt fecskék. Fészkükben

Teljes bejegyzés »

Tavasz

Kinézek az ablakon, vacogok, Érzem, én is jégvirág vagyok. Szállingózik, kavarog fehér hó, Befagyott sok pocsolya és tó.   Bundát öltök, s kesztyűt: jó meleg!

Teljes bejegyzés »

Valamikor

Valamikor   Valamikor ismertél, Valamikor kedveltél, Valamikor öleltél, S valamikor szerettél.   Valamikor csókoltál, Valamikor hű voltál, Valamikor szóltál, S valamikor suttogtál.   Valamikor bújtál,

Teljes bejegyzés »