#foncsor gondolat

A lelkiháztartás kimerülésére hivatkozva olyan sok posztot olvasok arról, hogy ki hol kezd új életet, választ magának új hazát, tudatosan végleg elhagyva Magyarországot. Ezeket a posztokat, ha akarnàm sem tudnám kikerülni, mert szinte minden ismerősöm osztja a saját idővonalán és csoportokban, fiatalok és középkorúak is, egy közös tulajdonsággal, hogy elkeseredettek. A posztokból az is kiderül, hogy a külföldön kezdett új életüket majd jól megmutatják a facebook népének. Iratkozz fel, kövesd a világukat, sőt irigyeld, hogy nekik milyen jó, meg hogy meg merték tenni. Végleg, idegen földön, idegen erdőkben, gleccserek között, tornyok tövében, nyugodt élet reményében. Sok sikert kívánok nekik. Nem tudom, hogy más hogyan viszonyul ezekhez az írásokhoz, a saját véleményemet és a bennem kiváltott érzéseket tudom csak elmondani Nem szeretem a „magyarikaságot” a magyarságukat fitogtató, más polgártársunk sikereire túlzó büszkeséget, ha úgy tetszik kivagyiságot, de ugyan úgy nem szeretem a magyarokat, országunkat szapuló, a magyarokra vonatkoztatott általánosító negatív megjegyzéseket sem. A „végleg más hazát választok” kijelentéseket meggondolatlannak érzem, ismerve olyan embereket akiket a honvágy öl, több évtizedes külföldi tartózkodás után is – nem vitatom, hogy létezik ennek ellentéte – hazavágynak, de nem tehetik meg a hazatelepülést, nem anyagi, hanem főleg érzelmi kötődések miatt, mert gyermekeik, unokáik idegenbe szakadt életük része. Jobb világ? Szebb élet? Nyugodt élet? Korrupció mentes élet? Lehet igazuk van, elindulnak szerencsét próbàlni. A minap egy idős nénivel beszélgettem, aki azt mondta, az unokája külföldre ment „szolgálni”, jó dolga van. Megdöbbentem a kifejezésen, milyen régen hallottam így ezt a szót. Talán igaz, hogy „szolga népnek, haza nem kell”. Sok szerencsét, boldog életet kívánok minden hazánkat elhagyó embernek. Én maradok, és nem azért hogy lekapcsoljam a villanyt – ahogy a posztjaitokban írjátok – hanem azért, hogy ne hagyjam kialudni a fényt, még ha néha csak pislákol is. Egyébként, majd dobok a tűzre, de maradok. 😉 A poszttal senkit sem akartam megbántani, de nem tudtam már válasz nélkül hagyni. #foncsorblog
Deák Mária
Author: Deák Mária

Deák Mária az Irodalmi Rádió szerzője. Az írás számomra a hétköznapi kreatív önkifejezés azon módja, ami boldogabbá tesz. A Gerecsében élek, szociális területen dolgozom. 2015. májusától írok rendszeresen amatőr szerzőknek szóló webes felületen.Több antológiában jelent meg versem és prózám.  A Holnap Magazin szerzője és az Irodalmi Rádió, alkotó közösségének tagja vagyok. 2017. júniusában a Holnap Magazin gondozásában jelent meg Tündérlabda című verseskötetem. Net kötetemet Kötöny vére címmel az Irodalmi Rádió készítette. A szerző netkötete az Irodalmi Rádió szerkesztésében:Kötöny vére

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Vártalak

Edit Szabó : Vártalak Üres a szobád,nem vagy benne, csak a szekrények, s ágyad megvetve, várják visszajöttöd,mint a macska, ki a zongorát tapogatja, lépeget sorra

Teljes bejegyzés »

Hangtalan

Hangtalan, észrevétlen surrant be, az ajtó résein. Nem szólt, nem kért, szétnézett, s mit talált, mindent vitt. Itt hagyott, magamban már, ő volt itt, maga

Teljes bejegyzés »
Versek
Adorján L. Zoé

Bellezza

„A zene létezik, akkor is, ha még nincs!” – Ennio Morricone   BELLEZZA   áradó szépség magasság és mélység lehűt és hevít mámorít és feszít

Teljes bejegyzés »
Versek
Halászné Magyar Márta

Mikulásra várva

Halászné Magyar Márta Mikulásra várva Kéményben korom, közlekedni komor, ráadásul süvít háztetőn a szél, utakat belepi lehullott levél, máskor hógolyókat vagy sarat sodor. Mikulás mégis

Teljes bejegyzés »

Kérlek figyelj egy picit

Lélek magasban, majd elpusztul szinte minden! Önmagunkból, bensőnkből fakadó, tiszta erő, Lélek újra felemelkedése. Manipulált álomból ébredés, önvizsgálat, önismeret, reális mérleg, öngyógyitás. Kérlek figyelj egy

Teljes bejegyzés »