Szabó Edit : A természet ölén /Óda /
Szeretem a természetet,
mert mindig benne élhetek,
gyermekkor a folyó partján,
nyíló virág a fák alján.
Vadvirágok tarka réten,
édesanyám kiskertjében,
és magas lombú fák alatt
a vízesés csak úgy szalad.
Nem hagyja el szó az ajkam,
a sétányon úgy hallgattam
fák és bokrok beszédeit,
fülembe suttogták ez itt
járt és most te is lássad meg,
mily csodákat látott a szem,
megszólalt benne szerelem,
szíve mélyén a gyötrelem.
Virágok zengik a dalát,
hiába áll komoran már,
hozzá beszél minden szavam,
szembe vele suttog halkan.
Képzeletben él a költő,
mérhetetlen az örömöm,
verseit mind megismertem,
szemben állok most Ő vele.
Örökké él,kit szeretnek,
kinek verse fülembe zeng,
kegyetlenség és a jóság,
minden sora a valóság.
Maradj emlékek őrzője,
halljad verseink örökre,
neked szólnak a teraszon,
költészeted itt maradjon.
Szerettelek és szeretlek,
verseidet nem feledem,
hű akarok lenni hozzád,
ha elérem,nagy boldogság.
Követlek és előttem állsz,
fiatalon teraszon vársz,
buzgó hitem követ téged,
költőnk vagy, kegyes az élet.
Bőcs,2022. 12.28.
Author: Szabó Edit
Szabó Edit az Irodalmi Rádió szerzője. Szabó Béláné, Szabó Edit két gyermekes özvegyasszony vagyok. Bőcsön élek 38 éve. Közgazdasági végzettségem van. Életem során nagyon sok emberrel kerültem kapcsolatba, többször töltöttem be vezetői pozíciókat. A legfontosabb számomra mégis a bőcsi Általános Iskolában titkárként eltöltött 15 évem. Megismertem a gyerekeket, találkoztam a szülőkkel, munka- és bérügyi elszámolásokat végeztem, költségvetési elszámolásokat készítettem intézményi szinten. „Tanárnéni”-ként matematika és magyar órákat tartottam alsó tagozatban, míg felsőben a környezetismeret helyettesítése hárult rám. A hirtelen kapott tanítási órákat pontosan és lelkiismeretesen tartottam meg. Erre büszke vagyok a mai napig, hiszen nem túl régen elém állt egy 30-as fiatalember, aki megkérdezte tőlem, emlékszem-e rá, mivel tanítottam őket! Az iskolában kezdtem igazából az írásnak. Először pályázatokra írtam prózát, helyi tudósításokat a megyei napilapnak, múzeumi kiírásokra pályáztam. Gyermekeim elköltözése után találtam meg a „VERS”-et, igaz, internetes segítséggel. A Poet.hu gyűjteményébe küldtem, ahol elfogadták. Majd több irodalom és vers szerető közösségnek lettem tagja, ahol pályázatokra írtam. Sok versíró és költő lett ismerősöm, eredményeket értem el. Többször írtam első, második illetve harmadik helyezést elért verset. Önálló kötetem 2016-ban jelent meg az Irodalmi Rádió szerkesztésében és kiadásában Folyóparti álom címmel. Mivel egyedül élek, egyre többet olvasok, hiszen gyerekkoromban is a kedvenc időtöltésem jelentette....