Jöjj el tavasz az életünkbe
Zöldelnek a fák, a rétek
virágba borulnak a lombkoronák
Apró bogarak szállnak a légben
A Balaton, az ég pompázik kékben
Csak az ember gyászol szívében
Fiatalok ezrei, kik éltek reményben
Kiknek családban kellene létezni békében
Most élettelen testtel fekszenek a mélyben
Vajon kik döntöttek sorsuk felett?
Azok felhőtlen jólétben élhetnek
Pumpálják a pénzt a fegyvergyárakba
S mindent beépítenek saját profitjába
Az elátkozott politika a hatalomról szól
Mit hint a Média gyűlölködő haragból
Az emberi lélek mára úgy elaljasult
Hogy az élet értéke szinte porba hullt
Hogy lehet dalolni a friss tavaszi szélről
A megújhodásról, a természet szépségéről
Szürke guánó boritja gondolataimat
A rigónak sem oltja szomját a reggeli harmat
Agyam zakatolása, a szópárbajok hang-növekedése
Egyáltalán nem hasonlít a méhek zümmögésére
A madár csicsergést elnyomja varjú károgás
Egész lényünket áthatja a szorongás
Már könny sem hullik fáradt szememből
Torkig vagyok az uralkodó embertelenségtől
A nap gyöngyöző sugara nem élteti már a szerelmet
A híradások egyre növelik a mélyülő félelmet
Csak Krisztus feltámadása az egyetlen reménysugár
Annak segíthet ki kiutat keresve az Ő útján jár
A megsemmisítő atomháború küszöbéhez érkeztünk
Ez majd megold mindent, amiért szenvedtünk?
Mégis imánkba foglalva az éterbe kiáltjuk
Jöjj el tavasz az életünkbe, ezt várjuk!
Author: Hutás Mihály
Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért. Művészportré a szerzővel:
