Világos sárgán nyüzsgött a hold
Átnéztem rajta ő már meghajolt,
Minden éjszakán felkúszik az égre
Erejével segít a messzeségbe,
Világítja utamat ha kóborolok
Megnyugvást ad ha elakadok.
Beszélek hozzá ő úgy is érti,
Sírok neki ha én akarok
Sikítozom, és fáj nagyon
Előkerült álmokon,
Vágyak tengere fodrozódik
A sok sötét hajnalon.
2019.01.03
Author: Szécsi Károly
Az alkotás valami pluszt ad ebben a rohanó világunkban, felszabadítóan és nyugtatóan hat a lelkemre. A belső világomat mutatom meg így. Az érzelmeimet előhívom, láthatóvá teszem. Akik értik a sorok között a mélységet is látják, érzékelik. Alázattal várom mindig, hogy legyen időm az írásra, és nagy nyugalmat érzek általa. Mindenkinek jó tollforgatást! Írni jó!