Nevem Halász Zoltán. 1957-ben születtem Pécsett. Az itt - jellemzően műszaki pályán - ledolgozott 46 év után immár nyugdíjasként szeretnék néhány éves költői pályámon további szárnycsapásokat tenni.
Nem… nem sajátíthatom ki. Most értettem meg… Hagynom kell ragyogni… Valódi fénysugárként ölelte magához az életem, pici bolyhokban. Az út pora rám rakódva nem lehetett
Már elengedtem bús terét a szónak, s mint buktatók adnak helyet a bajnak, én úgy adok esélyt a változásnak, a kinyílt szemednek, s szívednek vázat.
Lávafolyam és kék lángok. Pillangók mámoros tánca, vágytól párás, holdfényben fürdő, mesés éjszakán. Ámornak szenvedélyes násza ez: kélyesen vonaglik két test, s a remegő szívek
A pedikűrös dédelgetett kertjében körömvirág nő. Mobilis lelkész elektromos autót vett. Klímabarát lett. Kerítő Kántor szukákkal áll a sarkon. Kutyafuttató. Olasz mamutcég új telephelyet keres.
Nem tudom pontosan Nem tudom pontosan, Hány rímet használtam fel; És nem tudom pontosan, Hány szót gépeltem el. Nem tudom pontosan, Hány versem
Kölcsönkapott szemmel nézel rám, idegen fény ül a szivárványhártyán. Valami rezdül a tekintetben, mint idegen dallam egy ismerős énekben. Rám szárad egy szín, amit nem
