Ezer ember körülöttem,
s én egyedül vagyok.
Zajong a város
zajong az utca.
Mit ordít? Ki tudja!?
Rohan mindenki valahova.
A téren állok,
- szétnyílik előttem a⁹ tömeg.
Képet a szöveg,
körülfolynak az emberek.
Az ár magával nem ragad.
A kívülálló, kívülálló marad.
Author: Veress Zita
A versírás számomra egy természetes önkifejezési eszköz. Így megmutathatom ki vagyok. Érzések, vágyak, félelmek, örömök az életemben mindig az íráson keresztül tisztulnak le, válnak világossá. Minden amit megélek, verssé válik bennem. Ez vagyok én, Veress Zita. Ha a verseim benned is előidéznek érzéseket, már nem írok hiába.
