Rózsa Iván: Mamut-magyar
(Haiku-füzér)
Mamut agyarak…
A mamutnál semmi más
Sincsen magyarabb…
Kiveszett fajta,
A másik még halódik;
Bevárja sorsát.
Feléledünk vagy
Vége a történetnek?
Volt ilyen nép is?
Nevetnek rajtunk?
Temetnek, majd felednek?
Pár sor könyvekben…
Ennyi marad hát,
Mint az avarok után?
Idő fut tovább…
Vizsgálnak minket,
Mint avar lófejeket,
Helyettünk mások.
Film is készül majd
A magyar vitézségről.
De szép, de rég volt…
Az élet nem film:
Hihetek hollywoodi
Happy endeknek?
Tehetetlen nép,
Csak Istenében bízhat,
Megszánja talán…
Isten jóságos;
Nem hagyta cserben népét,
Az hagyta el Őt.
Így váltunk végül
Istentelen népséggé:
Igék pufognak…
Üres fecsegés,
Imádkozni sem tudunk;
Nem is akarunk…
Kit népek egykor
Szerettek, most megvetnek?
Éretlen fajtát.
„Életképtelen,
És nem fejlődőképes”,
Legyintenek ránk.
Ősi állatfaj,
Akárcsak a mamuté,
De nincs jövője…
A jövő itt van;
Már régmúlttá változott:
Most-sosem vége…
Budakalász,
2023. szeptember 23-24.,
Borús őszi napokon…
Author: Rózsa Iván
Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harminchét éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...