Vidáman mosolygó, ámuló arcok.
Bámulatos attrakció.
Sejtelmes-lengő bűvölet-
Táncfakasztó-zenébe nyúló.
Szétnyílik a függöny, a zaj is csendesül.
Kezdődik a pompás revü.
Tengernyi csoda, víg-pajkos derű furakszik be,
S dobja fel kedvünk.
Fent légitáncos tornászok repülnek ,
Lent idomított állatok.
Pompás lovak parádéznak, s keltenek
Szájtátott áhítatot.
Zsonglőr labdával. Nem kevesebb ötöt
Zaboláz meg markával.
Ki látott már ilyen bravúros trükköt?
Vagy talán ez varázslat ?
Bohóc bújik elő. S úgy jár, esetlenül…
Mulatságos, ahogy sután bénázik.
-kint hideg van, bent öröm ül –
Ügyetlen, mint hat másik !
Víg zene pörgeti pompássá kedvünk.
Hangulatunk a tetőfokára hág.
Vattacukor édesgeti nyelvünk.
Nézők arcán pirospozsgás.
Hálás taps – mily dicső jutalom !
Jókedvre-derült nézőtér.
E cirkuszban bearanyozta napunk
A cirkuláló víg kedély.
Author: Szilágyi Tünde
Nevemet tudod, De e név mögött rejlő ember ismeretlen, Bemutatni nem is tudom, Beszéljenek a verseim helyettem. Annyit kell csak tudnod, Életem nyomot hagyott felettem, Kezem hát tollat fogott, Nyomot hagyjak én is az életben. Szívem bár megkopott, Mégis maradt még mit elmesélem, Jó, hogy Ti is velem vagytok,... Gyönyörködjünk nyelvünk szépségében...