Szavaink ereje

Ügyes vagy! Gyűlöllek ! Szeretlek! 

Szavaink nagyon fontosak lehetnek. 

Ahogyan, és amit közvetítenek. 

Ellöknek vagy éppen összekötnek.  

 

Nem mindegy, miként mondjuk őket. 

Hogy szívből vagy érdekből jönnek. 

Megőrzik tudásunkat, értékeinket,

Formálják néha tetteinket. 

 

Fontold meg jól a szavadat, amit 

Majd végül hangosan mondasz ki. 

Van szó, amely szeretetre tanít, 

És olyan is, mi háborúra uszít. 

 

A szavak sokszor összekötnek, 

Egybekovácsolják a szíveket, 

Hol szép szavak burjánzva nőnek… 

Egekbe szökik a szeretet. 

 

De néha megkülönböztetnek, 

Ez a másság – jóra nem vezet. 

Mindazt ami ismeretlen 

Ellenségnek bélyegzi meg. 

 

A szavak hasznosabbak lesznek, 

Más fajok fölé emelnek minket, 

Ha megfontoltabban használjuk, 

És nem mindig mondjuk ki őket.

 

Szilágyi Tünde
Author: Szilágyi Tünde

Szabóné-Szilagyi Tünde vagyok. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében születtem, majd családommal többször költöztünk. Tinédzser korom óta írok. Kezdetben a versírás lelki késztetésből eredt, majd az évek múlásával még inkább önkifejező forrássá vált. Boldoggá tesz, amikor le tudom írni, amit gondolok, vagy érzek főleg azért, mert gyanítom, hogy sokan mások is hasonlóan éreznek és vélekednek, csak nem mindig tudják ezeket versbe önteni. Fontos számomra, hogy verseim egyszerűek legyenek, mindenki számára könnyen érthetők, és hogy írásaimmal képes legyek megérinteni az embereket.

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Nem történik semmi

Ott ülök valahol, a parkban egy padon, nem történik semmi, lassan könnyem hullatom, előttem egy pár, kik csókot váltanak, eszembe jutottál, mikor még én csókoltalak,

Teljes bejegyzés »

Hadd éljek

Edit Szabó : Hadd éljek Engedd nekem még hadd éljek ! Hazánk gyönyörű kertjében, házunk szivárvány öleli, eső után ránk letekint. „Merre földeink terülnek”, kicsi

Teljes bejegyzés »

Az erdő titkai

Ősszel a Bakony a legcsodálatosabb. A fák roskadoznak a barna és a sárga levelek tömkelegétől. A nyílásokon bekandikáló napsugár diadalittasan világítja meg a színeket. Olyan

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Adorján L. Zoé

Menedék /csend-álomkép/

Adorján L. Zoé MENEDÉK   A csend erdejében alattunk völgy terült, tejfehér ködben fürdött a táj, lassú eső szemerkélt.   A pad várt ránk.  

Teljes bejegyzés »

Megyek feléd

Megyek feléd, napok, hónapok óta. Most, is, mint akkor, úgy jár az óra. Megyek feléd. Már nem számolom, hogy mióta pereg a homok ujjamon. Csak

Teljes bejegyzés »