Ügyes vagy! Gyűlöllek ! Szeretlek!
Szavaink nagyon fontosak lehetnek.
Ahogyan, és amit közvetítenek.
Ellöknek vagy éppen összekötnek.
Nem mindegy, miként mondjuk őket.
Hogy szívből vagy érdekből jönnek.
Megőrzik tudásunkat, értékeinket,
Formálják néha tetteinket.
Fontold meg jól a szavadat, amit
Majd végül hangosan mondasz ki.
Van szó, amely szeretetre tanít,
És olyan is, mi háborúra uszít.
A szavak sokszor összekötnek,
Egybekovácsolják a szíveket,
Hol szép szavak burjánzva nőnek…
Egekbe szökik a szeretet.
De néha megkülönböztetnek,
Ez a másság – jóra nem vezet.
Mindazt ami ismeretlen
Ellenségnek bélyegzi meg.
A szavak hasznosabbak lesznek,
Más fajok fölé emelnek minket,
Ha megfontoltabban használjuk,
És nem mindig mondjuk ki őket.

Author: Szilágyi Tünde
Szabóné-Szilagyi Tünde vagyok. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében születtem, majd később családommal többször költöztünk. Tinédzser korom óta írok. Kezdetben a versírás számomra lelki kényszerből fakadt, majd az évek múlásával fokozatosan önkifejező örömforrássá vált. Boldoggá tesz, amikor le tudom írni amit gondolok, vagy érzek főleg azért, mert gyanítom, hogy sokan mások is hasonlóan éreznek, vélekednek, csupán nem tudják ezeket szavakba, versbe önteni. Fontos számomra, hogy verseim egyszerűek, érthetők legyenek, és ne csupán a diplomával rendelkezők számára tudjanak örömet szerezni. Végül eljutottam a legfontosabbig: bízom benne, hogy írásommal képes leszek az emberek szívét megérinteni, és leigazolni azt, hogy sokszor mindannyian egyek vagyunk és hasonlóan érzünk.