Jaj de jó, hogy esik a hó !
Minden csupa hófehér !
Indulhat már a Télapó !
Szánja siklik, mint a szél.
Mikulászsákom ha ideér
Minden csokit befalok én !
Beülök a Mikulás ölébe,
Mert nagyon átfagyott szegény.
Elmesélem neki majd Ferit:
Fellökött az ovink udvarán.
Hisz Télapó sem tudhat mindent…
S miért viselkedett Feri bután ?
Ha elmondom – virgácsot kap.
És szomorúan sírdogál.
Megettem már minden csokim.
Őt meg annyira sajnálnám.
Inkább nem is mondok semmit.
Zsákjában ne legyen virgács !
Nem hagyom cserben Ferit !
Jótállok érte Mikulásnál.
Mert lehet, csak véletlen volt…
Félt, Télapó mit hoz neki ?
Most már tudja, csoki vár rá,
S hogy megéri jónak lenni.
Author: Szilágyi Tünde
Nevemet tudod, De e név mögött rejlő ember ismeretlen, Bemutatni nem is tudom, Beszéljenek a verseim helyettem. Annyit kell csak tudnod, Életem nyomot hagyott felettem, Kezem hát tollat fogott, Nyomot hagyjak én is az életben. Szívem bár megkopott, Mégis maradt még mit elmesélem, Jó, hogy Ti is velem vagytok,... Gyönyörködjünk nyelvünk szépségében...