Én csupán ember lehetek.
Az tündért csodálom, a ludvérctől félek.
Remélem, hogy részem a tisztesség,
de tudom nem elég a jó szándék.
Ha tündérnek elég jó nem is vagyok,
bízom, hogy csupán ember maradok.
Az írás jelentése számomra? Érzések, vágyak, félelmek, örömök, minden, ami vagyok, voltam, és lehetek még.
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer, egy kisfiú, valahol, egyszerű szülők egyszerű gyermeke, nagy fantáziával megáldott, aki sokat játszott, álmodott és álmodozott. Fején játékkoronát
Kungfu Árnyék Udvar. Tele szagokkal. Nehéz, zsíros illatok, dohos fadarabok, gabona, amit az ostoba szárnyasok szanaszét szórtak. Ezek a szagok azt kiáltják: „egyél meg engem”.
A város álma alatt Az éjszaka fekete palástja alatt, midőn a város álmait mormolja, reszkető fények őrzik a hitet, mint fáradt szívekben a forró ima.
Jegesmedve Eszkimóknál eljegyzés lesz. Fiú maci jeggyűrűt vesz. Lány mackónak jó a kedve, örül a két jegyesmedve. Giliszta Giliszta a földet túrja, amíg a
Makákó Jelmezbálba megy makákó, fején kopott honvéd csákó, oldalán kis görbe szabja. Újruháját szabó szabja. Kis póling Bicegve jár a kis póling, nem ment
Lepke Gazda kinn a réten kaszál. Pipacsra egy lepke leszáll. Szárnyán csillog a sok minta, s ring a virág, mint a hinta. Gatyás kuvik
