Állati dolgok

Kobra

Porosodó régi dobra

felkúszott egy öreg kobra

dob mögött egy cingár egér

reszket mint egy nyárfalevél

 

Karvaly

Karvaly köröz fenn az égen

nem evett csirkét már régen

hirtelen, mint szélvész lecsap

ebédjéhez nem kell ketchup

 

Alma és a borz

Állatkerti sétám alkalmával

borzot megkínáltam egy almával

az okozta a dolog borzalmát

nem evett még sosem a borz almát

 

Tyúkok

Fészek alján sok a tojás

tojnak is, mint a vízfolyás

három marék cserebogár

tyúkokra ma jó ebéd vár

 

Andaházi Szeghy Lajos
Author: Andaházi Szeghy Lajos

Andaházi Szeghy Lajos az Irodalmi Rádió szerzője. Budapesten születtem 1940 szeptemberében. Édesapám a posta alközpont üzemében műszerészként dolgozott. Édesanyám háztartásbeliként két nagyszülővel, öcsémmel, húgommal és velem együtt otthon volt. Rólunk gondoskodott. A háború utáni nagyon nehéz években szegényen, de szerető családban éltünk. A vers szeretetét apámtól, a zene szeretetét anyámtól örököltem, hat évig zongoráztam, de a focit jobban kedveltem gyerekként. Futballozni kezdtem és tíz éven keresztül játszottam a Postás, a Debreceni Honvéd és a Ganz Darugyár csapatában. Műszaki főiskolát végeztem általános gépész szakon és a Ganz Daru és Kazángyárban dolgoztam gyártástervezőként és üzemszervezőként. Végül több mint 43 év után innen mentem nyugdíjba. Itt ismertem meg feleségemet is akivel több mint 46 éve éve boldog házasságban élünk. Két remek fiunk és öt csodálatos unokánk van. Céljaink, amiket kitűztünk mindig közösek és reálisak voltak. Azok megvalósulása sok örömet szerzett eddigi életünk folyamán. Hatvan évesen kezdtem tájfutóként versenyezni, hét éven keresztül. Nagyon szerettem az erdő illatát, a mezőket, de sajnos egy sztrok után abba kellett hagynom a tájfutást. Olvasni mindig szerettem. Versírással már fiatalkoromban próbálkoztam, de csak az asztalfióknak írtam. Nyugdíjasként már több időt tudtam versírással tölteni. A versírás tudományával behatóbban ekkor kezdtem foglalkozni. Már tájfutó koromban lenyűgözött mindig a természet, a táj...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Prózák
Dományi Zsuzsanna

Macska a kabátzsebben

A tölgyerdőben, amelyet évszázadok óta Karéjosnak hívtak, megérkezett a tél. Karácsony hava cudar hideget hozott. A rövid nappalok, hosszú éjszakák és súlyos fagyok próbára tették

Teljes bejegyzés »

Zátony

Letéplek a piedesztálról, elég volt! Nem nyomom többet zárt kapun a csengőt. Kihűlt a hitem, verseim hangja halott, s a homokba rejtem a csalfa, vak

Teljes bejegyzés »

Kötelék

Aznap, amikor megszülettetek, rám tekintett gyönyörű szemetek. A kezemben pihent apró kezetek, rájöttem az anyaság mit jelent. Boldogan vártam, hogy megérkezzetek, hogy életem beteljesüljön Veletek.

Teljes bejegyzés »

Humorral és szeretettel

Ma egy híres írónőre emlékezünk, aki velünk maradt könyvein keresztül. ki humorral mesélt a hétköznapokról, az emberi szívről, örömről, gondokról. Pontos megfigyelője volt a világnak,

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: A Lét

Rózsa Iván: A Lét A Lét utánam is folytatódik majdan tovább: De talán az én létezésem sem volt hiábavaló. A Végtelenben egyesül az összes lét,

Teljes bejegyzés »