Minden válaszom

Minden válaszom

 

Még óvodás sem voltam, mikor először kérdezték tőlem,

Mi akarok lenni, ha majd felnőttem.

Tűzoltó! Válaszoltam hangosan és büszkén,

Hittem, hogy meg tudom lovagolni bátran a tűzet én.

 

Már iskolába jártam, mikor megkérdezték tőlem újra,

De volt mire támasztanom arcomat, az iskolapadra.

Futballista, ismét határozott volt szavam,

De eltelt pár év, és ezt álmomat is feladtam.

 

Egy nagy nap érkezett el, alig pár száz nap után,

Ballagásom közben is, az ég szakadt le rám, csúnyán.

De mielőtt elengedtek volna, a kérdést újra feltették,

Mosolyogva mondtam azt, valamilyen híresség.

 

Gimnáziumi évek, sok butaság és sok hülyeség,

De se kenyér, se igaz szív, se feleség.

Költészetem egy hideg téli este, újra útjára kelt,

Bár a nagy kérdésre magam, rendőri hivatással felelt.

 

Egyetemi élet az nagybetűs, s mindenből a jó vett körül,

De amit tudok, azaz enyém, ennek lelkem örül.

Néhány mikrofon, s egy hangszigetelt szoba,

A reménnyel kelek fel, hogy lesz nékem egyszer műsora.

 

De eszembe jutván, hogy egyik válaszom se volt jó,

Sőt minden válaszom maga ostobaság;

Mert ami most akarok lenni,

Arra nincs munkahely sem elhivatottság.

Ha visszamehetnék oda, hol a kérdéseket feltették,

Már tudom, s jól tudom, mit válaszolnék.

S higgyék el, egyszerű lesz, s igaz lesz, amit mostan mondok,

Nem akarok semmi más sem lenni, csak egyszerűen, s ha úgy van örökre, boldog.

 

2014.07.15.

Horváth Szabolcs
Author: Horváth Szabolcs

Tatabányán született 1990. március 25-én. 2011-2014 között a Szombathelyi Nyugat Magyarországi Egyetem bölcsész szakán tanult, média-kommunikáció szakon szerezett diplomát. 2022-ben a Kodolányi János Egyetem könyvtáros szakán szerzett diplomát. 2006-ban kezdett verseket írni, de komolyabban csak 2014 óta publikál. Eddig nyolc kötete jelent meg. 2017 áprilisa és 2020 januárja között szervezője volt a tatabányai Slam Poetrynek. 2019 januárja és 2020 novembere között tatabányai olvasóklubot (Olvasólámpa) vezette. Elhunyt kortársaim tiszteletére több alkalommal szervezett irodalmi megemlékező műsorokat. Fontosnak tartja városa, illetve a megyéje irodalom kultúrájának művelését és terjesztését. Jelenleg a 2020-ban elindított tatabányai Tollkoptatók Irodalmi Kör vezetője. Ennek fő célja a tatabányai és a megyei szerzők és azok írásainak megismertetése. A 2020-as év végén elkezdte összeállítani élete első válogatás kötetét. 2023-ban megálmodója és szerkesztője volt a Tollkoptatók (online) megyei hatókörű Antológiájának. Jelenleg a legújabb kötetén dolgozik. Ez mellett még több ötlete van, melyet a jövőben szeretne megvalósítani. Versei eddig a Holnap Magazinon, a Poet-en és a Napúton jelent meg. Legnagyobb díjait 2021, 2024 és 2025-ös évben szerezte a Napút folyóiratnál, ahol a Cédrus Művészeti Alapítvány, Kortárs Irodalmi Alkotások Pályázatán, Vers kategóriájában a Kiemelt szerzők közé került. Könyvbemutatóimról és író-olvasó találkozóimról készült felvételek itt elérhetőek: 2014. júliusától saját facebook oldalal rendelkezik. (https://www.facebook.com/Horvth-S zabolcs-versei-1441227439479669/) Megjelent...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Mintha…

A költő, mintha tán mondana valamit… Megáll némán múltjának romjain, És hintázik a székkel… mégsem felejt. Tudja, nem álom,volt. Igenis valódi. Szólítja az ifjút, ki

Teljes bejegyzés »
Versek
Veress Zita

Ki ez a gyerek?

Döbbenet! Ki itt ez a gyerek? Valaki kicserélte emberek! Az enyém még egész kicsi, szalmaszőke, enyhén pufi. Ez meg itt, aki feleselt, borotválkozik, mert szakálla

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Mészáros Csaba

Az öreg zsebóra

Régi zsebóra lapul a fiók mélyén, kopott fedelén már az évek csendje ül, megállt már réges-rég, de bennem ketyegvén, minden elveszett délutánon felderül. Apám kezén

Teljes bejegyzés »

Fényre várva

Csendes volt a reggel. Ott ült a város felett. A csendbe belegyalogoltak sétálni vitt kutyák: nagyméltóságúak és borzos kis ölebek.   Kis tappancsaikra felkapaszkodtak az

Teljes bejegyzés »
Versek
Mészáros Csaba

Csendélet a szivarfák alatt

Szivarfák árnyán szunnyad a fény, aranyló porban csillan a mély. Két szív, mint sodródó őszi levél, megállt a szélben, egymáshoz ér. A nap perzsel, de

Teljes bejegyzés »