semmi kétség…

-hidd el. az lesz, amit mondtam.

-értem. de ha az lesz, amit mondtál, mi lesz?

-akkor igazam lett.

-értem. és ha mégsem az lesz, amit mondtál?

-akkor végül sikerült jó irányba terelnem a dolgokat!

-értem!

 

-hidd el. úgy lesz, ahogy mondtam.

-értem. de ha úgy lesz, ahogy mondtad, miért lesz úgy?

-azért, mert tudtam előre. nem is lehetett másképp.

-értem. és ha mégsem úgy lesz, ahogy mondtad?

-akkor végül sikerült jó irányba terelnem a dolgokat!

-értem!

 

-hidd el, az lesz és úgy lesz, ahogy mondtam. bízhatsz bennem.

-hiszek neked. bízom benned. de mi lesz, ha az lesz és úgy lesz, ahogy mondtad?

-nem kell többet kételkedned bennem.

-értem. és mi lesz, ha mégsem az lesz, amit és ahogy mondtad?

-akkor sok harc árán végül sikerült jó irányba terelnem a dolgokat!

-értem! rendben! nincs már több kérdésem!

 

2024.06.02. (68 évesen)

illusztráció: „Pseudologia Fantastica” (Anton Delbrück)

további írásaim: Irodalmi Rádió | ivantsygabor (irodalmiradio.hu)

Ivántsy Gábor
Author: Ivántsy Gábor

Már kisiskolás koromban is szerettem írni, aztán, ahogy a párkapcsolatok is beköszöntöttek, ez a késztetés jócskán felerősödött. Középiskolásként szerettem meg az irodalmat, s persze annak is leginkább a szerelmes – érzelmes ágai-bogai álltak közel hozzám. Írásaim zöme a hetvenes években, másik része a közelmúltban született, bemutatkozásként, s egyben „Ars Poetica” -ként a mostaniakból idézett, különböző hangulatú gondolatom szolgáljon: …” nem vagyok író. bár írok néha, ugyanúgy, mint mások. és nem vagyok költő sem. bár költök néha én is, ugyanúgy, mint mások és nem vagyok színész sem. bár színlelek néha, ugyanúgy, mint mások. és nem vagyok fájó seb sem, bár vérzek néha én is, ugyanúgy, mint mások nem vagyok senki sem. bár, vagyok Ember néha, ugyanúgy, mint mások, és nem vagyok semmi sem. bár Ember vagyok néha. én is. ugyanúgy, mint mások…” —————– …” érezni akartam, átélni, mint éltem, kíváncsi voltam, milyen volt az érzés, amit átéltem, akkor, amikor megéltem csak akkor írok, és csak azt, amit érzek, főleg magamnak, hogy tudjam, még élek legyen mire emlékeznem, ha már majd „csak” élek, s ne kelljen megélnem, hogy minden eltűnik, amint én is eltűnök végleg” —————– …” akkor élt az ember, ha valamit alkotott, ha alkotott valamit, vagy kicsit, vagy nagyot ha...

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Napló a forradalomról

Fábián Janka: Márciusi napló című regényének olvasása közben támadt néhány gondolatom az írónő munkásságával kapcsolatban, amelyet ezúton megosztok kedves olvasóimmal. Az írónő könyveit legnagyobb meglepetésemre

Teljes bejegyzés »
Kiadványok
Farkas Norbert

A Balatonparton

A dátumban már nem vagyok biztos de a kutyusra tisztán emlékszem. Ha róluk van szó, jó a memóriám:)

Teljes bejegyzés »

Izmos karoknál erősebb a nyelv

Izmos karoknál erősebb a nyelv Uniós büntetés egymás hátán érkezik, mert izmos karoknál erősebb a nyelv Nemcsak erős, de félelmet is hordozhat, mely pénzt, hatalmi

Teljes bejegyzés »

Megérkezett a csoda

Karácsonyi hangulat szárnyakat juttat. Emberben az áhítat mindent átitat. Töltsön el a szeretet. Áraszd a meleget. Újra együtt a család. Nagy a boldogság. Hosszan érzik

Teljes bejegyzés »