Nem messze a várostól, érzed-e,
Átölel a nyugalom szigete.
A kis tavacska maga a csoda.
Nem más, horgászok paradicsoma.
Ülök a partján és csak bambulok.
Ha nem jövök ki, tán elpusztulok.
A Nagy-Kevély integet le felém.
A vízen egy gém hallgatja mesém.
Ezt kerestem mindig. Itthon vagyok.
Kavarognak bennem gondolatok:
Nem kell ennél több, elég is ennyi:
Természet ölelésében lenni.
Csend van. De másképpen. Hangos a csend.
Mi ez? Fülelek én, egy ág reccsent.
Barátaim örökös mozgásban.
Egy kacsa pár úszik el a sásban.
Távolban egy levendula mező.
Dombot, völgyet lilára hímez ő.
Illatát szél idáig kergeti.
Mélyeket lélegzem. Ez isteni!
Naplementét körbe írni nehéz.
Mint egy tűzpiros golyó, rád lenéz.
Megfesti a távoli hegyeket.
Lassan viszi magával a meleget.
Háziréti tó a kedvenc helyem.
Itt mindig a harmóniát lelem.
Feltöltődjek újra, elég fél nap.
És kezdődhet ismét a hétköznap.
Author: Wágner Judit
Wágner Judit vagyok. 59 éves budapesti lakos. Családi állapotom: 34 éve férjnél, 3 már felnőtt fiú gyermek édesanyja. Közgazdasági egyetemet végeztem, de a szakmámban nagyon rövid ideig dolgoztam. A tradicionális családi modellnél maradva, én a gyermekeim mellett itthon maradtam. Ma már, mivel a fiúk kirepültek, a háztartás maradt, és a hobbi. Az egyik a tenisz, melyet, gyerekkorom óta űzök. A sport életem mindennapos része. Szenior versenyeken, csapatbajnokságon veszek részt. Ami a másik kedvenc időtöltésem, és ami miatt valójában önöknek bemutatkozom, az a versírás. Nagyon érdekesen kezdődött. 5-6 évvel ezelőtt egy családi karácsonyozást rendhagyó módon terveztük megrendezni. Úgy, hogy mindenki adjon valamit elő a többiek előtt. Ez lehetett éneklés, hangszeres előadás, színház, mese olvasás. Mindenki kedve szerint választhatott. Én, mivel nem nagyon szeretek szerepelni, a vers írást választottam. A családról írtam rímbe szedve. Hát innentől kezdve, születésnapokra, más családi eseményekre, ballagásra az én ajándékom mindig egy személyes vers volt. Aztán már nem csak alkalmakra írtam, hanem csak úgy. A természetről, évszakokról, érzéseimről. Elkezdtem böngészni az irodalmi pályázatokat. Neki bátorkodtam beküldeni verseket a megadott témákra. Önökre is így találtam rá. Sorakoznak is a könyvek, melyekben verseim megjelentek önöknek hála. Valahogy rákeveredtem a poet.hu oldalra is, ahol már több ,mint 250 versemet töltöttem...