Az élet szolgálata

Az élet szolgálata

Nyári kánikulában
szférákon át vándorló afrikai porban
fuldokló szűrt félhomályban
sűrűn törölgerve homlokom
egyre csak azon gondolkodom:
Mi lehet ott túl a határon
a Kárpátok árnyékában,
szirénák zúgásában
Fegyveres álarcosok
honfitársakat fogdosnak
s durván kocsiba tuszkolnak,
az éterben tusakodnak
A szőke Tisza vörös színre váltott,
partjain roncsolt testek sora
emlékeztetnek a bolsi paradicsomra
Mit jelent a kápátaljai magyarok sóhaja,
fiataljaik gyors-kegyetlen halála
mindennapjaik félelmetes kilátástalanságai
a nyelvhasználat megtiprása
ünnepeik meggyalázásai
Csendes elnéptelenedé
csak a pusztítás, csak a pusztítás
maradt csak a nvedés, csak a szenvedés.
Hol marad az élet szolgálata:
a pozícióban, a hatalomban
az örök szereplési vágyban
az alkoholban, a drog használatában
a kulináris abúzusban
a bálványimádásban
Az úniós ölelkezésben
A fegyvergyártásban
a történelem hamisításban
a tömánytelen káromkodásban
Mit hagytak meg nekünk
meghagyták a szeretetet
A lelkiismeretet,
meghagyták at Isten hitet
S akinek megadatott:
a megszületet gyermeket
mert a gyermek vállalás és felnevelés
a földön a legnagyobb tett
ez a világ teteje
ezekért érdemes élni.

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Egy válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Versek
Veress Zita

Ismét ősz van

Anya, az ősz itt van ismét, a markomban melengetem. Anya, a szél a hangodat újra elhozta nekem. Anya, a lelkem tovább ment, de te mindig

Teljes bejegyzés »

Szabad és vad

Nyakunkban a kereszt, De a múlt nem ereszt: Elménkben indulat. Az ördög jól mulat. Hallgat a bűntudat. Ne fedd el arcodat: Őszinte hangot adj, Törj

Teljes bejegyzés »

Pár percnyi boldogság!

Pár percnyi boldogság. Csak pár percnyi boldogság. Te jöttél és én vártam rád. Jöttél és itt voltál, oh szinte lángoltál. Tűzedben égve a fénybe te

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Tóth Lászlóné Rita

Gyönyörök tava

Viselkedünk, ezt várjuk, és ezt várják el tőlünk, fájó szívünk álcázott mosollyal kell lepleznünk. Megmondanánk, hogy aljas volt a szomszéd, de minek, talán bennünket is

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Tóth Lászlóné Rita

Valami szép

Már nem fütyülnek utánam a srácok, már nem nekem szólnak a szerenádok. Elszálltak az évek, már nem remélek, hiszen annak is örülök, hogy élek. Olyan

Teljes bejegyzés »
Versek
Ivántsy Gábor

merítő (feleselős…)

inspiráció: Adorján L. Zoé: Derítő II. – Irodalmi Rádió   gondolatból szó sarjad, szavaimból tó fakad, kicsi sarjból fa, virág, tó-virágból vágy-világ, ­körém…   szavaidból

Teljes bejegyzés »